Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Dusnoki-Draskovich József: A gyulai vár 1566. évi török ostroma és a főbb elbeszélő források az ostromról, valamint Kerecsényi László személyéről
92 VÁROS, URADALOM, VÁR nyolc faltörő ágyút és huszonnégy tarackot látott a török seregnél, amelyben négyezer a janicsárok száma.41 Azt mondta, hogy Pertev pasát is látta, kicsiny ember, haja őszbe elegyül. A vár legnagyobb tornyából (ez a gótikus téglavár kaputornya) erősen lőttek egy öreg (nagy) tarackból, de a török eltalálta, így a toronyból többet nem lőhettek. A törökök között az a hír járja, hogy Olcsárovics Demeter lovaskapitányt és Marinics Horváth Ferenc vicekapitányt meglőtték.42 A hírvivő július 14-én indult Gyuláról Kanizsára, így a huszárvár ostromának első napjait még láthatta. Forgách Ferenc azt írja emlékiratában, hogy a várban három nagyobb rézágyút mindjárt az első lövés szétvitt, és a legügyesebb tüzéreket megölte.43 Az ostrom elején Pertev még a vártól távol állította fel az ágyúkat és ásatta a sáncokat. Emiatt a várbeli ágyúkba a szokásosnál nagyobb ágyútöltetet tehettek, hogy messzebbre tudjanak lőni. Ez, valamint a túl sűrű tüzelés is az ágyú megrepedését, szétrobbanását eredményezhette.44 Az ostrom történetét részletesen összefoglaló német újságlap szerint július 5-ig tartották a várost. Ezután 18 napig védték hősiesen a huszárvárat (külső vár),45 tehát július 23-ig vagy 24-ig, attól függően, hogy július 5-höz vagy 6-hoz adjuk hozzá a 18 napot. A város elfoglalása után a végvár ostromának megkezdéséhez néhány napi előkészülethez volt szükség. A velencei követ, Leonardo Contarini jelentéséből az derül ki, hogy a huszárvár ostroma csak július 11-én kezdődött meg.46 (Ha ez igaz, akkor az ostrom első szakasza, a vár körülzárása július 2—10-ig tartott. A második szakasz, a huszárvár ostroma pedig július 11-től július 23-ig vagy 24-ig folyt.) A huszárvár volt a végvár legsebezhetőbb része, amelyet nem sikerült ideális formában kiépíteni. A támadók fő célja a két olaszbástya és az ágyútelep (ágyúdomb vagy már inkább ágyútorony) lerombolása lehetett. A hosszanti falaknál (nyugat és északkelet felől) rés törésével is próbálkozhattak, amelyen át benyomulhatnak a támadók. A huszárvár megrohamozása előtt meg kellett oldani a víz elvezetését a várárkokból. Ennek a szakasznak Szigetvár esetében az Óváros ostroma (aug. 10-19.) feleltethe41 Forgách is négyezerről ír (Forgách, i. m. 847.), de Istvánffy csak kétezerről. (Istvánffy, 1962. i. m. 320.) Egy máj. 17-én kelt jelentés arról tudósított, hogy Pertev kétezer janicsárral indult Gyula ostromára. (Károlyi, i. m. 48.) Négyesi Lajos véleménye szerint ez a szám állhatott közelebb a valósághoz. 42 Veress, i. m. 421-422. 43 Forgách, i. m. 847-848. 44 Négyesi Lajos szíves közlése. A várostromok jellegéről és menetéről is ő ad rövid áttekintést. Négyesi, i. m. 491-492., 497-499. Vö. még: Németh Csaba: A 16. századi törökmagyar harcok várostromainak tanulságai. Bárka, 2016. 4. sz. 80-85. Kibővített kiadása: A 16. századi végvári harcok oszmán várostromainak tanulságai. In: Erdész, 2016. i. m. 31-50. 45 Hubay, i. m. 253. (App.: 406.). Vö.: Veress, i. m. 426-431. 46 Veress, i. m. 421.
