Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Dusnoki-Draskovich József: A gyulai vár 1566. évi török ostroma és a főbb elbeszélő források az ostromról, valamint Kerecsényi László személyéről
I Dusnoki-Draskovich József f A gyulai vár 1566. Évi török ostroma 125 utalás e kitűnő epikus énekben. Ennek az is oka lehetett, hogy Gyula ostromának a témáját már feldolgozta egy históriás ének, amely azonban nem maradt ránk.152 Az ének átdolgozóját valóban „tudatos és kivételes szerkesztőkészség” jellemezte.153 A nevét nem örökítette meg a versfőkben vagy akrosztichon- ban, talán azért, mert nem új, eredeti művet alkotott. A magyar nyelvű énekköltészetben otthon volt, annak eszközeit, sémáit jól tudta alkalmazni. Nem lehetett „az iskolázatlan gyulai vitézek egyike”.154 A Cantio évtizedeken keresztül szóban terjedt és alakult, és kedvelhették mindazok, akik magyar győzelmekről szerettek hallani. Varga Imre megjegyzése szerint a Kuun-kódexben „a nótautalások hiánya is azt bizonyítja, hogy az énekek lejegyzői nem emlékezetből írták le a maguk hallotta énekeket, hanem írott forrásból merítettek”.155 Tehát valamikor 1621 előtt már leírhatta valaki a Cantiót. A gyulai nézőpontot és várakozásokat Szikszai Fabricius Demeter iskolamester latin nyelvű, disztichonokban írt magasztaló költeménye képviseli, amelyet Kerecsényi Gyulára való bevonulásának alkalmára készített. A műfajából következik, hogy az új várkapitányról csak jókat mond. A bátor katona hírében álló Kerecsényitől védelmet remélnek, és azt, hogy elűzve a törököt béke köszönt a városra. Híre és nemes vitézsége ajánlja már megelőzve jöttét. Krőzusi javaiból támogatja a rászorulókat, tehát jótékonyságát is kiemeli. Végül úgy tudják, hogy lelke hősi dicsősége Istenbe vetett hittel párosul, és jó tettei kegyes célt szolgálnak, vagyis a protestáns vallást követő városi lakosok a reformáció támogatását is remélték Kerecsényitől. Szikszai Fabricius nem is csalatkozott ebben, mert a várkapitány támogatta (Massai Imrével és más nemesekkel együtt) majdnem két és féléves wittenbergi tanulmányait, amint azt 1563-ban peregrinációja és hazatérése emlékére szerzett, másik versében megfogalmazta. Kerecsényi nemcsak hős és híres katona, hanem egyben a tanulni vágyó diákok pat- rónusa is.156 Versében „tanult módon” mutatja be Gyula városát, azonban nála ismertebb testvére, Balázs is megemlékezett Perényi Gábor országbíró halálára írt gyászbeszédében a városról és a végvárról: „Vára is van, a hely fekvése és a sok ráfordított munka révén rendkívül erős; Csanád, 152 Lásd a 126. jegyzetet! 153 Varjas, i. m. 212. 154 MAMÜL, i. m. II. 8. 155 A Kuun-kódex, i. m. II. 32. 156 Pánczél Barnabás: Szikszai Fabricius Demeter gyulai iskolamester latin nyelvű versei Vég-Gyuláról. Békési Élet, 1989. 4. sz. 478-488. Mindenesetre, amikor 1563 elején híre járt, hogy Kerecsényi le akar mondani, a gyulai polgárok már nem az ő marasztalását kérték Ferdinánd királytól, hanem Törteli Kun Balázs kinevezését, ha a király nem akarja a várhoz tartozó városok és falvak elnéptelenedését. Kun Balázs soha semmit nem tett az isteni jog és Isten igazságossága ellenére, senkit sem sértett meg, igazságosan bíráskodott, mindenkihez jó volt. Sohasem kényszerítette őket a saját személye és háza javának a szolgálatára. (Veress, i. m. 362-363.)
