Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Dusnoki-Draskovich József: A gyulai vár 1566. évi török ostroma és a főbb elbeszélő források az ostromról, valamint Kerecsényi László személyéről
126 VÁROS, URADALOM, VÁR Lippa, Temesvár és a Pannónia többi déli, illetve alsó részein fekvő várak elvesztése után annyi éven át vitézül feltartóztatta a török folytonos támadásait, s környékét széltében-hosszában egészen a Tiszáig és Dunáig biztosította, kiváltképp, amíg folytonos csatákban edzett, próbált katonákban bővelkedett, és harcos, vitéz és kemény parancsnokai voltak.”157 A múlt továbbra is nyitott, sok tekintetben eltérő értelmezéseket enged meg. A történelmi forrásokat azonban nem lehet tetszés szerint interpretálni, a szakma szabályait, módszertani követelményeit be kell tartani. Ez a tanulmány szándékosan arra törekszik, hogy felsorakoztassa az egymást ellenpontozó véleményeket és szembeállítsa egymással a különböző Kerecsényi-képeket, amelyek az adott időponttól és nézőponttól függőek és többnyire nem mentesek az elfogultságtól. Shakespeare Julius Caesarja alig jelenik meg a színen, ezért csak a többi szereplő perspektívájából láthatja a néző, nem tudhatja meg azt, hogy milyen valójában. Kerecsényit többen is próbálták jellemezni, de ezeket a jellemzéseket pusztán összesítve aligha kapunk igaz jellemképet róla. Választ adhatunk egyáltalán arra a kérdésre, hogy milyen volt Kerecsényi, az ember? Megmaradt levelei lényegre törő hivatalos jelentések, leginkább józan realistának mutatják, nem hősködő, melldöngető típusnak. Tudta, hogy katona, pénz és megfelelő fegyverzet (ágyúk) hiányában nem lehet sikert elérni a hadakozásban. Tettei és döntései motivációit, sokszor pontos körülményeit sem ismerjük eléggé. (Miként értékelhető az, hogy hosszú időtartamokban nem tartózkodott Gyulán, tehát nem irányította személyesen a vár építését, nem ellenőrizte felszereltségét. Ehelyett saját ügyeit intézte, viszont arra is lehetősége nyílt, hogy személyesen tárgyaljon a királlyal, Károly főherceggel vagy Schwendivel a vár érdekében. Igaz-e Kovacsóczy vádja: mindent megtett azért, hogy ne érjen vissza időben Gyulára az ostrom előtt? Azt tudjuk csak, hogy a török sereg megérkezte előtti utolsó pillanatban jutott be a várba. Milyen volt a viszonya tiszttársaival és katonáival? Jól irányította a védelmet az ostrom alatt, vagy követett el hibákat? Hősiesen védte a várat, ez nyilvánvaló, de szerencsétlen hősként végezte.) Lovaskapitányként és várkapitányként szolgálva sikerült felemelkednie a mágnások közé. (Egy jellemző 16. századi katonai karrierről szól tehát a történet?)158 Két király kegyét és megbecsülését nyerte el, és olyan 157 Oratio de vita et obitu Gabrielis Perenii... Wittenberg, 1568. A Gyulára vonatkozó részt Pánczél Barnabás fordította: Bél Mátyás: Békés vármegye leírása. Ford. P. Szalai Emőke és Pánczél Barnabás. Szerk. Krupa András. A kísérő tanulmány: Dusnoki József és Kereské- nyi Miklós. A jegyzeteket és mutatókat összeáll. Kereskényiné Cseh Edit. Gyula, 1993. 24. (Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból, 18.) 158 A gyulai végvár főkapitányai közül Mágocsy Gáspár (1514-1587) futott be katonai pályán (1563 decemberétől 1567-ig egri főkapitány) a Kerecsényiével összevethető karriert. 1562- ben rövid török fogsága után bárói címet nyert, az 1570-es években már a legnagyobb birtokosok közé számított. (Szabó András: Mágocsy Gáspár és András udvara. In: R. Vár- ►
