Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Őze Sándor: Szegedi Kis István és a gyulai reformáció
Őze Sándor 5 Szegedi Kis István és a gyulai reformáció 73 gyakorlat alakult ki. Katonái minden vármegyei tiltakozás ellenére elosztották egymás között a falvakat. A hitújítás terjedésével szemben a katolikus egyház kevéssé tudott ellenállni. A váradi püspökök közül Fráter György és Zaberdin, Forgách Ferenc politikai feladataikkal volt túlterhelve, 1557-ben pedig feloszlott a váradi káptalan is.28 „1559-ben Forgách Ferencz váradi püspök megkísértette, hogy a ka- tholikus javadalmakat e vidéken még egyszer helyreállítsa. Volt ugyanis néhány, a katholikus valláshoz hű maradt nemes, akik őt értesítették e javadalmak állapotáról. Ilyen volt Gaál Bertalan, kinevezett csongrádi főispán, a püspök megmaradt, csekély jövedelmének kezelője, ennek testvére Gaál András, továbbá az ő egyik szolgája Ajtósi Török Imre, s a gyulai származású és Gyulán háztulajdonos Kamonczy Gergely esztergomi kanonok. Forgách ezek jelentése alapján kérdőre vonatta a gyulai polgárokat az egyházi szerek elidegenítéséért s aztán előterjesztést tett a királynak, hogy a gyulai várhoz kapcsolt, de eredetileg egyházi természetű telkeket adja vissza. Mivel Kamonczy egyúttal Ferdinánd királynak káplánja volt, s különben is Ferdinánd tőle telhetőleg igyekezett a katholikus vallást megmenteni, az előterjesztésnek sikere lön. A gyulai Szent-Móricz kápolnát Szegedy Gergely egri kanonok, a békési Mária kápolnát s ennek javait pedig Kamonczy Gergely kapta meg. Nem sokára a gyulai plébániát még inkább meg akarta erősíteni a király az által, hogy ott hiteles helyet ren- deztet be; azért mondja az 1563-ki 53-ik törvényczikkely; »hogy az egri püspök úr folytonosan tartson két kanonokot Gyulán az ő egri káptala- nából s ezek egyike legyen azon hely plébánosa a jövő országgyűlésig«”.29 Az intézkedéseknek azonban nem lett foganatja, ezt mutatja az, hogy Gyulai Gaál András 1562-ben azt állította, hogy ő az eretnekek üldözései miatt nem maradhat Gyulán. A ferencesek még megpróbálták a várost visszafordítani a katolikus vallásra, és hitszónokokat rendelnek ki ide. Bornemisza felmentése után Törteli Kun Balázs lett várkormányzó; őt egypár hónap múlva Kányaföldi Kerecsényi László váltotta fel,30 aki 1561. február l-jén Nádasdy Tamás nádor ajánlatára nyerte el a nagy 28 „Nem sokára a gyulai plébániától elszakították Apáti falut, a Szent-Móricz kápolnától pedig a fövenyesi részeket. Békésen hasonlóképpen bántak a Mária-kápolna ingatlanaival. Az ily és hasonló dolgok megakadályozására 1554. május 23-án Zaberdin váradi püspök és Armpruszter Kristóf királyi biztos a következő utasítást adják Mágócsynak: »Vitézlő Mágócsy Gáspár úr mindenekelőtt köteles lesz az egyházakat tiszteletben tartani és azok szolgáit segíteni. Súlyos büntetés terhe alatt parancsolja meg a katonáknak és másoknak, hogy az egyházak szolgáit és a szerzetes testvéreket ne átkozzák, semmiképp se gyötörjék és jövedelmeikhez ne nyúljanak.«” Karácsonyi, 1896. i. m. I. 192. 29 Uo. 192-193.; Scherer Ferenc: Gyula város története, I. A földesúri város. Gyula, 1938. 220-225.; Esze, i. m. 166-167. 30 Őze, i. m. 114-122.
