Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Őze Sándor: Szegedi Kis István és a gyulai reformáció
74 VÁROS, URADALOM, VÁR fontosságú tisztséget.31 Itt kapcsolódik azután Szegedi története a városéhoz. Hallgassuk csak Skaricza Mátét: „»Élt egykor e városunkban [értsd: Ráckevin] a nemes Baranyi nemzetségből való Ilona asszony, hites felesége egy olyan férjnek, aki sok pénzzel tartozván másnak, különösen a pogánynak, végül is a felsőbb részekbe, Morvaországnak Barát [Uhers- ky Brod] nevű városába szökött át, ahol akkor az igen előkelő kereskedő, Mező Ferenc is lakott. Ez az Ilona pedig, miután férje meghalt, ehhez a Mező Ferenchez ment feleségül, aki azután hasznosabb tartózkodás végett Gyulára költözött, Kerecsényi László kapitánysága alatt itt is folytatván az ő jó hírű kereskedését. De végül is felesége kívánsága innen a mi Kévénkre csalogatta, hogy ezáltal az ausztriai Bécshez is közelebb legyen. Először csak körülnézés végett akarta vele lévő feleségét is hozni. És mikor megkezdett útjukon Szolnokra értek, egy Magyar Haszon nevű töröknek házában, aki Szegedinek [...] kedvezni látszott, mindketten látták ezen tisztelendő főpapnak nagyon méltatlan sorsát, megnőtt haját, borzas szakállát és börtönének szörnyű mocskát, s azt is látták, hogy ő mily híres nevű doktor, akiért, akárcsak legutóbb Gyulán is, nyilvános imádságokat tartottak. Végre azért Mező, mindenét összeszedvén, minél előbb Békésre, innen pedig nem sok idő múltán egész családjával Kevibe költözött. Daróczi Márton kevi polgár, aki történetesen megfordult Szolnokon, sok városi lakos előtt előadta, hogy Szegedi felől teljesen kétségbe kell esni és ő egyedül csak Ferencnek a közbenjárására nyerheti vissza előbbi szabadságát, mivel alig van nála a halandók közül kedvesebb és keresztyének közül meghittebb, aki a pogány parancsnok előtt megállhatna.« [...] »Ekkor történt [...] a legjóságosabb Istennek gondviseléséből, hogy az ő felesége Kevin egy László nevű csecsemőt szült és hirtelen halásos betegség fogta el. Végrendeletében, egyebek közt, a legnagyobb szeretettel meghagyja férjének, hogy minden lehető módon mozdítsa elő és eszközölje ki annak az igen szerencsétlen lelkipásztornak a szabadon bocsátását, mivel igen méltatlan nyomorúságának egyszeri látásától lelke szörnyen gyötrődik, és tudja, hogy Isten előtt az lesz a legnyomósabb áldozat, ha azt az olyany- nyira szent férfiút, sokak várakozása szerint, kiszabadítja és szabadságába visszahelyezi. Mező, hallván hőn szeretett feleségének aggódó kérését, s megtekintvén a kis csecsemőt meg a végső kívánságot is, könnyek között megesküdött, hogy lelkének minden igyekezetével vigyázni fog Szegedi életére, és őt ezen [ráckevi] egyház szószékére és prédikátorságába fogja helyezni. [...]«”32 A szöveg utal arra a kém- és kereskedő csempészhálózatra, amelyet Szakály Ferenc könyvében összeszedett és amelynek adatait csoportosította. Mező és felesége mindenesetre ehhez a réteghez tartozott, amely a 31 Karácsonyi, 1896. i. m. I. 193. 32 Kathona: Szegedi életrajz. Skaricza, i. m. 131-132. Idézi Szakály, i. m. 119., 124.
