Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Őze Sándor: Szegedi Kis István és a gyulai reformáció
I Őze Sándor J Szegedi Kis István és a gyulai reformáció pest. A modernebb melanchthoni módszerek majd csak a következő generációk életében éreztették hatásukat. Ezen nem tudott sokat változtatni a pedagógusvénával rendelkező Szegedi tehetsége sem. Szegedi életpályája harmadszor akkor kötődik Gyulához, amikor török fogságból a gyulai Mező Ferenc váltja ki Kerecsényi László kapitány közvetítésével. A vár Szegedi Kis távozása óta ekkorra átvette Temesvár szerepét. A hagyományos átjárót a Temesközön keresztül az Al-Duna irányába Gyula védi ezután. A Maros menti várak és a Lippa-Arad vonal újonnan kiépített török kastélyai támadták az erődöt. 1552-ben, amikor Patócsy Ferenc meghalt és a területen működő katolikus parancsnok, Áldana azonnal fellépett a vármegyékben tartózkodó protestáns igehirdetők ellen, de erősebb akcióra nem maradt ideje. Áldana 1552. június végén Lippára távozott, tehát a reformáció tanai hirdetőinek nem kellett félniük tőle. „Sőt, ellenkezőleg, ha eddig a gyulai vitézektől féltek, ezentúl éppen azokban lelték legnagyobb támaszukat. Horváth (Horvátinovics) Bertalan, a városban állomásozó hadak kapitánya, nyíltan pártfogolta őket”.21 (Sztárai Mihály gyulai működésének ideje ez.) Horvátinovics helyét Má- gocsy Gáspár vette át. Gyula vára Izabella királyné uralkodása alatt az Eperjesi Patócsy Ferencé volt. Ő tette meg ide várnagynak vejét, Mágocsy Gáspárt, kinek előzőleg bátyja, András is viselte már ezt a tisztet. Mágocsy volt az első, aki nyíltan szakított a régi vallással. Példa erre, hogy 1559. januárban katolikus módon nem akart esküt tenni, hogy mennyire buzgó pártfogója volt a protestánsoknak, mutatja a következő levélváltás. 1558 elején Mágocsy két pap érdekében (az egyik Szegedy Gergely egri kanonok, a másik Torday Péter váradi kanonok) ajánlólevelet írt Verancsics Antal püspöknek, aki válaszában csípősen megjegyezte: „Úgy látszik, hogy kegyelmed már nem útálja teljesen s nem veti vissza a mi katholikusainkat.”22 Második felesége volt Massay Eulália, a protestánsok egyik pártfogójának, Massay Imrének a leánya. Mágocsy megszállta a Csanádi püspökség birtokait: Pereskutast, Fecskést, Mágocsot, lefoglalta az egyházi ingó vagyonokat, mindebből magánvagyona is gyarapodott, nemcsak a vártartomány. A gyulai plébánia üresen állott s a plébánia jövedelmének egy részét Mágocsy az ő prédikátorának, Ferenc papnak adta. A ferencesek Gyulát elhagyták, egyházi szereiket 1556-ban Ecsed várába, a plébániatemplom értékeit pedig Kassára szállították és ott 1100 forintért eladták. Az ispotályt is elvették a katolikus egyháztól. A várbeli kápolnában nem volt többé katolikus istentisztelet. Bornemissza Benedek, Mágocsy utóda, gúnyosan emlékezett meg 21 Barabás Samu: Erdély történetére vonatkozó regesták, 1551-1553. Történelmi Tár, 1892. 654. 22 Szalay László-Wenzel Gusztáv (szerk.): Verancsics Antal m. kir. helytartó, esztergomi érsek összes munkái. I-XII. Pest-Bp., 1857-1875. VII. 210. - Idézi Karácsonyi, 1896. i. m. I. 190. Esze, i. m. 163.
