Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Őze Sándor: Szegedi Kis István és a gyulai reformáció
72 VÁROS, URADALOM, VÁR azokról, akik Wittenbergben tanultak.23 Ebből következtetni lehetett, hogy nem volt híve a protestantizmusnak. Már Karácsonyi észreveszi, hogy a kapitány és katonái közötti elmérgesedő ellentétnek a felekezeti összeütközés volt a mozgatója. „De ő rövid ideig tartó várkormányzósága alatt annak határt nem vethetett, annál kevésbé, mert a többi tisztviselők, mint például Marinics Ferencz, Földváry István, Jász Lukács, Borbély György, Kristály János, mind buzgó lutheránusok voltak s lehet, hogy a gyűlölködésnek a várkormányzó s a többi tisztek között egyik oka a vallási viszály is volt.”24 Bornemiszát a tisztségben követő Törteli Kun Balázs szintén a hitújítás híve volt, pedig a gyulai kapitány egyre megkérdőjelezhetétlenebb egyedura lett a vidéknek, ugyanis 1554. július 6-án a király az országos adókat, melyet Bihar, Közép-Szolnok, Békés, Külső-Szolnok, Zaránd, Arad és Csanád vármegyéből be lehet hajtani, a Gyula várában levő katonaság fizetésére rendelte.25 A megye szervezete katonai kormányzás alá került. Erős volt az ellentét a váradi és az egri püspökkel, ennek elsősorban rivalizálási okai voltak, a Tiszántúl adóztatása miatt. A kérdés az volt, melyik várra költsék a védelemre átengedett tizedjövedelmet.26 Odáig fajult a dolog, hogy a vitézek a vár elhagyásával fenyegetőznek, ha hátralékukat meg nem kapják, olyan helyekre mennek, ahol biztos zsoldra van kilátásuk. Mágocsy azt írta az országos főkapitánynak, hogy a váradi püspök megígérte, hogy e föltételt közli őfelségével, de úgy tudja, hogy még semmit sem tett. Talán amiatt a négyezer forint miatt nem, melyet a gyulai katonák fizetéséből magánál visszatartott, s melyből ezeket szépen ki lehetett volna fizetni. Kéri tehát Báthory Andrást az „Isten szerelmére és a haza szent nevére, melynek ő előtte kell első sorban kedvesnek lennie, eszközölje katonáinak kifizetését, hogy el ne széledjenek. Hiszen már is elpályáztak néhányan, a többieket sem lehet, ha egy hónap alatt fizetésükhöz nem jutnak, semmiféle erővel visszatartani. Távozásukból pedig ennek az egész vidéknek s kivált e város szegény lakosainak milyen veszedelme származik, mindenki előtt nyilvánvaló. Az ellenség közelléte miatt, mely már egészen körülzárta őket, nincsen semerre sem kimenőjük, hacsak hajóval Várad felé nem.”27 A török típusú tímárbirtoklás a vármegyei kormányzat nélküli területeken általánossá vált, Mágocsy időszakában Gyula környékén is ez a 23 Bornemisza Benedek kapitányságát részletesen tárgyalja Csánki Dezső: Hevesi Bornemisza Benedek gyulai kapitánysága. BRMT, 8. 1881/82. 57-103. 24 Karácsonyi, 1896. i. m. I. 190-191. Idézi: Esze, i. m. 165-167. 25 Karácsonyi, 1896. i. m. I. 190. 26 Uo. 27 Borovszky Samu: Csanád vármegye története 1715-ig. Bp., 1896.1. 194.
