Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)

Őze Sándor: Szegedi Kis István és a gyulai reformáció

Őze Sándor f Szegedi Kis István és a gyulai reformáció 69 Patócsy Zsófia, Bebek Györgyné a reformáció támogatója lett.14 Karácso­nyi nem hisz a korábbi reformátorok gyulai működésében, ő Szegedi Kist tartja az elsőnek, aki az asszony támogatásával jutott ki Wittenbergbe.15 Szegedi Kis István jól ismerte Gyulát, hisz egykor ő is itt tanult. Köz­vetlen elődjét nem ismerjük. Működésében minden bizonnyal Patócsy Ferenc várkormányzó és felesége, Thurzó Margit pártfogására támaszko­dott. A katolikus egyház, az obszerváns Ferenc-rendi szerzetesek lelkigon­dozása alatt, akiknek a városban rendházuk és templomuk volt, egyelőre még szívósan tartotta magát. Szegedi gyulai tartózkodása idején Horhi Mátyás volt a rend gvárdiánja.16 Már 1537-ben a ferencesek Jászberény­ben tartott konventje Gyulára is küld reformáció elleni hitszónokot: 1537-1539 között Pécsi Mihály, 1542-1544 között Athai Péter, 1548-1552 között Zákányi Balázs működik itt. A fent említett Ozorai Imrét és Gálszécsi Istvánt követően a harma­dik hitújító, Torday Benedek körösladányi prédikátor volt, akit Nadányi Gyárfás és István pártfogoltak. 1551-ben azonban oly „erkölcsi hibát” kö­vetett el, hogy további jelenlétével a hitújítás ügyét, vagy mint ő mondja, 14 Karácsonyi, 1896. i. m. III. 121-123. Német hatásnak tartja tehát a reformációt a Dél-Al- földön, akárcsak a katolikus, szintén erről a vidékről származó, Horváth Mihály. Révész Imre: Magyar református egyháztörténet. I. 1520 tájától 1608-ig. Debrecen, 1938. 5. Szege­di Kis patrónájának mondja az asszonyt. 1543-ban a gyulai szabó céh bírájával és 12 tagú tanácsával már tudatosan mellőzi a régi hit szertartásait. Esze, i. m. 130. és a 145. jegyzet. Veress Endre: Gyula város oklevéltára 1313-1800. Bp„ 1938. 168. A plébánia, mely 1528- ban még fennáll, 30 év múlva már nem létezik, és a katolikus lelki gondozást a ferencesek veszik át a városban. Karácsonnyi, 1896. i. m. I. 186-190. 15 Gyula városának területén politikailag Zaránd és Békés vármegye, egyházilag pedig az egri és a váradi püspökség osztozott. Karácsonyi, 1896. i. m. II. 144-145. Az itteni re­formáció kezdeteiről Ozorai Imre De Christo et ejus ecclesia, item de Antichristo et ejus ecclesia c., Krakkóban előbb 1535-ben, majd 1546-ban másodszor is megjelent müve (Régi Magyarországi Nyomtatványok /a továbbiakban RMNY/. Bp., 1971.1. 44. és 74.) Hason­más kiadása: Bp., 1961. Bibliotheca Hungarica Antiqua, IV.) ad tájékoztatást, a város tá- gabb környékének reformációjához pedig Nadányi János Florus Hungaricus c. munkájá­ban. (Amsterdam, 1663. 215-216. RMK III. 2192.) található utalás. így Szegedi az itteni hét szentély közül vagy a boldogságos szűz tiszteletére épült plébániatemplomban, vagy a várkápolnában prédikált. Bunyitay Vince: A váradi püspökség története. Nagyvárad, 1884. III. 458-462. A továbbiakban csak szóbeli hagyományra támaszkodhatunk. A város első név szerint is ismert reformátora nagy valószínűséggel bíró hagyomány szerint Gálszécsi István volt 1532 után. RMKT V. 410. - Zoványi Jenő: A reformáczió Magyarországon 1565- ig. Az 1921-es kiadás reprintjeként. Dabas, 1986. 114. A környék reformátora volt Ozorai Imre is. - idézi Esze, i. m. 130. Az elmondottak alapján azonban megállapíthatjuk, hogy nem egy egyszerű döntésről, egy asszonyi szeszélyről, hanem többtényezős, a társadalom különböző rétegeit érintő folyamatról volt szó, nincs igaza tehát Karácsonyinak, aki Sze­gedi Kis megjelenésétől számítaná a reformációt, bár a későbbiekben ő is mértéktartó. Karácsonyi, 1896. i. m. I. 188. 16 Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig. Bp., 1924. II. 72.

Next

/
Oldalképek
Tartalom