Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Őze Sándor: Szegedi Kis István és a gyulai reformáció
70 VÁROS, URADALOM, VÁR az „Isten igéjét” beszennyezte és veszélyeztette volna. 1551. augusztus 28- án hitlevelet állíttattak ki vele, hogy a váradi és egri egyházmegyébe többé be nem teszi a lábát a Nadányiak beleegyezése nélkül, ha pedig mégis, felhatalmazást ad arra, hogy őt a Nadányiak lefejezhessék. Esze Tamás vélekedése szerint ő is - akárcsak Kálmáncsehi Sánta Márton - Petrovics Péter köréhez tartozott, miután neki távoznia kellett, Kálmáncsehit pedig a környék zsinata kiátkozta, eltávolították.17 Karácsonyi megállapítja, hogy a gyulai iskolának, ahol Szegedi alkalmazást nyert, tulajdonképpen nincs is köze a ferencesekhez, egy 1518-i levél szerint az épületet is a plébánosnak kellett fenntartania, akinek volt miből, mert a javadalma felért egy prépostságéval vagy apátságéval. A Ferenc-rendűek 1535-i névsorában tanító nem fordul elő. Szerémi szerint, aki szintén hallgatója volt az intézménynek, az iskolában a tanulókat nemcsak oktatták, de élelmezték is. Az iskola színvonaláról kénytelenek vagyunk elfogadni Révész Imre fejtegetését, mely szerint ez nem egy hagyományhoz kötődött, hanem mindig az oktató tehetségétől függött. A tanár képes volt akár porfészeknek számító helyeken is humanista szintű oktatást, görög-latin nyelveket tanítani, magas szintű teológiai és jogi képzést adni, ettől azonban a hely nem emelkedett sem közép-, sem főiskolai szintű hellyé.18 A gyulai iskola plébániai iskolából vált Szegedi tanársága alatt nevesebb hellyé, de utána nem maradt ott nívósabb tanári kar.19 Sok protestáns történész szeretett volna főiskolát látni a gyulai tanintézményben.20 Ez azonban sem a Csanádi káptalani iskolára, sem a gyulai plébániaira, amelyet ekkor már a város és a végvár üzemeltetett, sem a ceglédire nem volt jellemző. Ezt a típust majd Petrovics szerette volna létrehozni Temesváron nagyobb tanári gárdával. Összességében Benda Kálmán véleményével érthetünk egyet, aki egy, a zavaros idők hatására bekövetkezett színvonalesésről beszél a reformáció kezdetén a 15. századi iskoláztatáshoz ké17 Esze, i. m. 128-135. A Nadányiak Békés központú uradalmaikban először Ozorait, majd Gálszécsit pártolják, és a feljegyzés szerint Literátus Lukács, Thuri Szabó vagy Circator Lukács a harmadik pártfogolt, aki Mezőtúron lesz pap, ahol szintén voltak a Nadányiak- nak birtokaik. Mind Békés, mind Túr egy későbbi állomáshelye Szegedi Kis Istvánnak. 1537-ben a ferencesek Jászberényben tartott konventje Túrra is küld reformáció elleni hitszónokot, úgy, mint Kálmáncsehibe és Tolnára, Szegedi Kis későbbi állomáshelyeire. Gyulán 1537-1539 között Pécsi Mihály, 1542-1544 között Athai Péter, 1548-1552 között Zákányi Balázs működik ferences hitszónokként. A Nadányiakra bővebben: Karácsonyi, 1896. i. m. III. 101-110. Gálszécsire lásd: Sólyom Jenő: Luther és Magyarország : A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Bp., 1933. (A Luther-Társaság Kiadványai. Űj sorozat, XII. Luther-tanulmányok, II.) Karácsonyi, 1896. i. m. I. 186-187. Zoványi, i. m. 66. 18 Révész, i. m. I. 262-263. 19 Szegedi működéséről a két iskolában lásd: Földváry László: Szegedi Kis István reformátori működése a Tiszamelléken. Protestáns Szemle, 1894. 7. sz. 478-493., 1894. 8. sz. 554-574., 1894. 9. sz. 611-621. 20 Haan Lajos: Szegedi Kis István. BRMT, 3. 1876/77. 114-129.
