Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Blazovich László: Gyula helyzete a középkori európai és magyar városok között
Blazovich László f Gyula helyzete a középkori európai és magyar városok között 9 A kulturális folyamatosság kérdése az ókori és középkori városok között шшшишшшшшшшшвшншвшшшшяшяшшшшшшшшяшшшшввяшшяшшвшшяяшяшвшшвшяншяшшввшшшшвшшшшшяншшшшшшшяшшшяяяяшшшяшшшшшшшшшяшшшшшшшш B ár a kutatás eljutott oda, hogy a középkorban született nyugati város és az ókori Róma városai között folyamatosságot nem fedezhetünk fel, mégis szembetalálkoztak a kutatók az ókori világ és a középkor közötti kulturális összefüggések kérdéseivel, és ezen oldalról is vizsgálták a városok kérdéskörét. Dopsch7 például tagadott mindenféle választóvonalat az európai kulturális fejlődésben a Caesartól Nagy Károlyig terjedő időszakot tekintve. Aubin8 összetettebben látta a helyzetet, Pirenne9 pedig úgy vélte: nem a germánok betörése, hanem az arab hódítás törte szét az egységes Földközi-tengeri kultúrát, és ezzel elindította az ókori kultúra hanyatlását. Az ókori városi kultúra folyamatosságának és megszakítottságának árnyalatokban gazdag képe rajzolódik ki az átmeneti időszakban. A folyamatosság a fennmaradt építményekben, illetőleg romjaikban, továbbá a városokban lévő ókeresztény központokban, püspöki és világi uralmi székhelyekben, például Trier, Metz, Worms, Mainz tapintható ki egyrészről. Másrészről pedig az ókorival összehasonlítva leépült távolsági kereskedelemben, a csökkent jelentőségű városi piacokban, valamint a hozzájuk kapcsolódó provinciális jogi normákban, továbbá a gall-római lakosság maradékában és velük együtt az egykori városi élet egyes elemeinek a fennmaradásában. Ám ez sem általános kép - mint említettük -, a folyamatosság nyomai, például a Duna-medencében, a romoktól eltekintve teljesen megszűntek. A fennmaradt városok mintegy szigetet képeztek a körülöttük lévő rusztikus világban, amelyekből később, mint mintákból, a városi élet újrasarjadhatott főképp a Rajna-Maas és Mosel vidékén.10 A városi élet minden beszűkülése ellenére, úgy tűnik, a Rajna és Szajna közötti területen a római és keresztény örökség szellemi és anyagi hatást gyakorolt az újra felvirágzó városi élet számára, amelynek motorja az ókorban nem létezett új típusú városi polgárság lett. Kialakulását azonban hosszú társadalmi, jogi és gazdasági folyamat eredményezte. 7 Dopsch, Alfons: Wirtschaftliche und soziale Grundlagen der europäischen Kulturentwicklung von Cäsar bis auf Karl den Großen. Wien, 1924.171. 8 Aubin, Hermann: Grundlagen und Perspektiven geschichtlicher Kulturraumforschung und Kulturmorphologie. Bonn, 1965. 5. 9 Pirenne, Henri: Historien des institutions urbaines. Annali della Fondazione italiana per la storia amministrativa, 3. 1966. 365-382. 10 Ennen, i. m. 48-50.
