Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Dusnoki-Draskovich József: A gyulai vár 1566. évi török ostroma és a főbb elbeszélő források az ostromról, valamint Kerecsényi László személyéről
86 VÁROS, URADALOM, VÁR lasztotta a külső vártól (huszárvár). A királyi biztosok 1564 júniusában azt jelentették, hogy három nagy bástya van, és most már a külső várat kell megerősíteni három bástyával. A palánkfal 9-9,50 méter széles (a régészeti feltárás szerint alul valójában még szélesebb) és 9,50 méter magas. A vár árka mintegy 18 méter széles és egy kopja mélységű (több 2 méternél).21 A külső vár (huszárvár) esetében a falak hasonló kiszélesítése után végül két olaszbástya maradt meg. A közöttük húzódó várfalat (kurtina) nem sikerült teljesen egyenes vonalúvá átépíteni, de a kiszögellésnél lévő rondellából csak egy egészen kicsi bástya maradt meg. így végül tényleg öt nagy bástya erősítette a megújult végvárat. A külső vár délkeleti olaszbástyája mögött Mirandola egy ágyúdomb (cavalliero) alapját jelöli egy körrel,22 később ezt már körülfalazott ágyútoronyként ábrázolták, amely az olaszbástya mellett közvetlenül a várfal belső oldalához épült. Más itáliai várépítő mesterek (Baldigara, Nardini, Marusel vagy Marussla) is tevékenykedtek 1564-1566-ban Gyulán, de részleteket nem tudunk működésükről.23 Lindenmaier százados 1566 márciusában azt jelentette, hogy Gyula nincs teljesen megépítve, Bay Ferenc pedig azt, hogy mellvédek és sánckosarak még nincsenek.24 Különösen az utoljára hagyott külső vár kiépítésével lehettek még problémák, mindenesetre ez volt a gyenge pont. Végül is a gyulai várat sikerült annyira megerősíteni, hogy annak eredményeként valóban a kulcsvárak sorába tartozhatott, bár ideális erődöt nem sikerült kialakítani. A kulcsváraktól azt várhatták el, hogy akár egy hónapig is ellent tudnak állni egy komoly török sereg ostromának.25 A 17. században a hadművészet fejlődésével már viszonylag pontosan meg tudták becsülni az erődök ostromának időtartamát. Sébastien Vauban szerint például egy megfelelően kiépített hat bástyás vár ostroma 48 napot igényel.26 A 16. század közepe táján még nem volt 21 Veress, i. m. 387-388. A várat a Fehér-Körös és a Sarkadi-tó (amelyet a Fehér- és a Fekete-Körös vize táplált) vize vette körül. Zündt vedutáján úgy látszik, hogy észak felől nem is volt szükség várárokra. Áradás idején talán így volt, de a nyári szárazságkor a tó vize leapadt, mocsár maradt a helyén. 22 Zündt metszetén látható az ágyúdomb, de tévesen a rondella, és nem az olaszbástya mögött. 23 Scherer, i. m. 185-187.; Havassy Péter: A gyulai vár és uradalma. Bp., 2013. 64. (a továbbiakban Havassy, 2013.); Oross, i. m. 22. A végvárról és építéséről is ír Gerelyes Ibolya: Szatmári Imre-Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez. Gyula, 1996. 111-124. (Gyulai Füzetek, 8.) és Gerelyes Ibolya: Gyula a török korban. In: Gerelyes Ibolya-Kovács Gyöngyi (szerk.): A Hódoltság régészeti kutatása. Bp., 2002. 163-170. (Opuscula Hungarica, 3.). Gerelyes úgy vélte, hogy a belső vár esetében lényegében Mirandola tervezetét valósították meg. 24 Veress, i. m. 413.; Károlyi, i. m. 41. Szakállas puskából is kevés volt. 25 Kenyeres István szóbeli megállapítása, én tőle függetlenül ugyanerre a véleményre jutottam. 26 Perjés Géza: A védelemről általában és a végvárak anyagi ellátásáról. In: Petercsák Tiva- dar-Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás. Eger, 2001. 45-47. (Studia Agriensia, 22.)
