Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)

Dusnoki-Draskovich József: A gyulai vár 1566. évi török ostroma és a főbb elbeszélő források az ostromról, valamint Kerecsényi László személyéről

Dusnoki-Draskovich József f A gyulai vár 1566. évi török ostroma

87

teljesen világos, hogy a szükséges túlerővel rendelkező ostromló sereggel szemben csak a vár ellenállásának az időtartama kérdéses, külső segítség, felmentő sereg híján. Úgy tűnik, hogy a királyi táborban túlzott optimizmus uralkodott: Szigetvár és Gyula sikeresen ellenállhat az ostromnak. Megfogalmaztak azonban realistább véleményeket is (példaként szolgálnak erre a velencei követ titkárának vagy Frölich Tamás kassai lelkésznek az alább idézett mondatai). Forgách Ferenc emlékiratában kijelenti, hogy „kitartó ostrommal pedig minden várat el lehet foglalni”.27 Szigetvár és Gyula védőinek esélyeit rontotta az, hogy sík vidéki várként csupán a víz és a tüzérségi fölény tarthatta távol a támadókat, az utóbbi pedig nyilván a török oldalán volt. A folyók vize július második felében és augusztusban leapadt, illetve a török szakemberek meg tudták oldani elvezetését. Gyulán a vártól délre új medret áshattak a Fehér-Körösnek, így a várárkokba és a Sarkadi-tóba nem jutott víz. (Kút a téglavárban volt, ennek vize is leapadhatott. A betegségek, mint a vérhas, vérmérgezés is összefügghettek a vízhiánnyal.) Palánkvár esetében a fagerendázat, a fából készült védmű- vek szétrombolása, felgyújtása volt a támadók fő célja.

Egy csata eseménytörténetének a bemutatása alapvető módszertani

2. KÉP

Mathis Zündt: Gyula látképe, 1566 (Scherer, i. m. 86.)

27 Forgách, i. m. 703.