Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Dusnoki-Draskovich József: A gyulai vár 1566. évi török ostroma és a főbb elbeszélő források az ostromról, valamint Kerecsényi László személyéről
I Dusnoki-Draskovich József f A gyulai vár 1566. évi török ostroma 85 1. KÉP Paolo Mirandola: A gyulai vár alaprajza és átalakítási terve, 1561 (Scherer, i. m 181.) A megoldás lényege abban állt, hogy a meglévő palánkfalakat új cölöpsorokat leverve kifelé szélesítették, ameddig csak lehetett, vagyis a vízig.20 A feleslegesnek ítélt kis bástyák így egyszerűen beépültek az új palánkfalba. A szükséges bástyákat pedig hasonló módon igyekeztek megnagyobbítani. A belső vár északkeleti végén látható két nagyobb olaszbástya (ezeknél a vizesárok vonala is változást mutat a rajzokon), a délnyugati sarkán a két kisebb bástya helyett egy nagyobb, háromszöghöz hasonló bástya épült (amely a segédbástya funkcióját tölthette be). Az ellenkező, délkeleti sarkon viszont az eltüntetett kis bástya helyére nem került segédbástya. Ezt a belső várat nemcsak palánkfal, hanem egy belső vizesárok is elváamely közvetlenül az 1705. júliusi kuruc ostrom után készült. 1722-ből származik Leopold Franz Rosenfeld mérnökkapitány szintén fontos alaprajza. (Scherer, i. m. 284. Másolata a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárában.) 20 Itt köszönöm meg Liska András régész szíves segítségét és fontos információit. Most már olvasható tanulmánya: Liska András: A gyulai palánkerődítések régészeti feltárása. In: Erdész, 2016. i. m. 77-97. (Vö. még: Páll Dávid Gergely-Liska András-Sipos György-Hegyi, Alexandru: Földtudományos technikák a Szigeterőd-projekt tervezésében. In: Erdész, 2016. i. m. 61-76.) A feltárások során helyenként 9-13 cölöpsor (valamint vesszőfonadék) maradványait találta meg, mivel az egyszer már levert tölgyfa cölöpöket nem húzták ki. Vízszintesen elhelyezett támasztó gerendák maradványai is előkerültek. A cölöpsorok közét vizes agyaggal töltötték fel, amelyet alaposan ledöngöltek. A külső cölöpsort vesszőkkel is körülfonták és sárral, agyaggal tapasztották be. A palánkerődítésekről szakszerűen és részletesen ír: Kelenik József: Adatok a kanizsai erőd építésének történetéhez (1577-1582). In: Erdész, 2016. i. m. 98-110.
