Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Dusnoki-Draskovich József: A gyulai vár 1566. évi török ostroma és a főbb elbeszélő források az ostromról, valamint Kerecsényi László személyéről
82 VÁROS, URADALOM, VÁR A korabeli várostromoknál a tűzfegyverek már döntő szerepet játszottak. Domokos György szerint a 16. század második felében a fővárakban 20-50 ágyú volt, de ezeknek a nagyobb részét az 1-12 fontos mezei ágyúk tették ki, kevesebb volt a 20-120 fontos ostromágyúkból (faltörő vagy öregágyú).10 Nem ismerjük a gyulai vár ágyúinak pontos számát, de bizonyosan az alsó határhoz, azaz a húszhoz állhatott közel, és nagy része mezei ágyú lehetett. Schwendi 1566. április 18-án kelt jelentésében külön lapon sorolta fel a Gyulára kért hadfelszerelést: az öt nagy bástyára egy-egy ostromágyú, továbbá öt haubic („Haufnitz”), öt mozsárágyú és 14 sólyomágyú („Falkaunen” és „Falkonete”), valamint kétszáz nehéz szakállas és négyszáz szakállas. A vár Énekesnőnek („Singerin”) nevezett ágyújához négyszáz golyót és egyebek mellett még négy ágyúmestert és húsz pattantyúst is igényeltek.11 Ebből az derül ki, hogy lényegében egy komplett tüzérségre lett volna szükség, bár arra is gondolhatunk, hogy azért kértek ilyen nagyszámú ágyút, mert tisztában voltak azzal, hogy az igényeknek úgyis csak a töredékét kaphatják meg. Schwendi ekkor azt írta Károly főhercegnek, hogy ágyút nem küldhet. Május 28-án pedig azt, hogy nem adhat annyi ágyút és lőport, amennyit Kerecsényi kér. Küldeni fog harminc mázsa puskaport, és reméli, hogy a haubicokat is sikerül bevinni, mert ezekre van leginkább szükség a várfalak oldalazó lövéséhez.12 Nincs adat arról, hogy az éppen Gyulára induló Kerecsényi megkapta-e az említett ágyúkat. A másik kérdéses pont a végvár állapota volt. Négy védelmi vonalat gyalogos van Gyulán. Ezután még 400-at küldött oda. Henyei Miklós kapitányt április elején kevés számú lovassal küldte Gyulára (később száz lovasáról és gyalogjáról írnak), de azt nem tudjuk, hogy időközben a gyulai őrség száma miként alakult. Jörger kapitány azt jelentette, hogy a vár kétezer főre van ellátva élelemmel egy teljes évre. Schwendi május 28-29-én még 200 (majd 300) puskásról és 200 cseh sáncásóról írt, akiket Kerecsényinek kellene küldenie, ami nehezen fog menni, de megpróbálja. A zsoldról is megállapodtak: a Károly főherceg által adott tízezer forintot megosztja Kerecsényivel, ezzel és a már megkapott négyezerrel kielégítheti a zsoldosokat. Kérdéses, hogy Kerecsényi megkapta-e a katonák egy részét. A pénzt (amit Schwendi szerint a debreceniekkel akar Gyulára vitetni) és a szóban forgó ágyúkat csak erős katonai kísérettel hozhatta Gyulára. így a várvédők létszáma talán néhány százzal kétezer fölé emelkedhetett. (Károlyi Árpád: Regesták a bécsi cs. kir. állami levéltárból. A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve, 8. 1882. 42., 47-49., 51-52.; Veress, i. m. 413., 415., 419.) 10 Kőszeghy Péter (főszerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon : Középkor és kora újkor, I-XIV. Bp„ 2003-2014. (a továbbiakban MAMÜL) I. 46. 11 Veress, i. m. 415. (Itt szerepel helyesen a sólyomágyúk száma. Többen tévesen sugárágyúnak fordítják.) Amikor 1561 márciusában Kerecsényi átvette a várat, tíz használható ágyú volt benne. Ő hozott magával hatot, valamint háromszáz szakállast. Ágyúöntő mestert is •. említenek, de nem tudjuk, milyen eredménnyel működött. (Veress, i. m. 335-337.; Scherer, i. m. 196-198.) 12 Főleg kartácslövéshez használták. Károlyi, i. m. 43. és 51. Veress Endre szerint már nincs meg Kerecsényi jelentése, amelyet Miksa királynak írt, miután június folyamán bejutott a várba. (Veress, i. m. 421.)
