Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Dusnoki-Draskovich József: A gyulai vár 1566. évi török ostroma és a főbb elbeszélő források az ostromról, valamint Kerecsényi László személyéről
1 Dusnoki-Draskovich József f A gyulai vár 1566. évi török ostroma 83 különíthetünk el. Legbelül állt a szabályos trapéz alakú, kaputornyos téglavár. Ez továbbra is fontos szerepet játszott, hiszen vastag és magas falai, épületei viszonylag biztonságot nyújtottak a védőknek. (Itt lehetett főzni, enni, pihenni, sebesülteket ápolni, itt voltak a tároló helyiségek, istállók stb.) Tornyáról, falairól, lőréseiből, ablakaiból eredményesen tüzelhettek is a támadókra. Még szintén a 15. század első felében épült e körül egy hasonlóképp trapéz formájú külső vár téglából és kis tornyokkal. Később a délnyugati sarkára egy ágyútornyot építettek. (Mindez ma is látható.) Ez a védelmi vonal addig bírt jelentőséggel, amíg a végvár ki nem épült. Erre utal az is, hogy védelmi erejét növelendő a további három sarkára kerek bástyákat építettek, de már nem téglából, hanem palánkfallal. Az 1566. évi ostromkor ez a védelmi vonal már nem volt védhető, nem töltött be különösebb funkciót (fedezéket jelenthetett még), részben le is bonthatták. A 16. századi olasz rendszerű várépítészet szempontjából ez a vár elavult és túl kicsi volt, tehát a tulajdonképpeni erőd vagy végvár kialakítása volt a sürgős feladat. Ezt úgy oldották meg, hogy az előbbi körül felépítettek egy öt bástyával ellátott palánkvárat (ez még nem volt teljesen kész 1561 elején), amelyet azután belső várnak neveztek a források, amelyek többnyire nem is említik az előbb leírt védelmi vonalakat. Délkelet felől pedig ehhez kapcsolódott az új külső vár vagy huszárvár, amelynek négy bástyája volt.13 Ez az állapot már a Kerecsényi előtti várkapitányok idejében kialakult. Vannak adatok arról, hogy az 1550-es években folyt a végvár építése, de ezek alapján nem lehet világos képet alkotni.14 Amikor 1561 februárjának végén Kerecsényi Gyulára érkezett a várkapitányság átvételére, itt találta Paolo Mirandola itáliai várépítészt, akit a következő év március 12-ig nem is engedett el innen.15 Megérkezése után néhány héttel Kerecsényi arról tájékoztatta Nádasdy Tamás nádort, hogy a várárkot kellene feltölteni és arra építeni az új várfalakat, azután pedig új árkot ásni. Mindez rengeteg munkával járna, könnyebb lenne akárhol a mezőn újonnan várat 13 Scherer Ferenc (Scherer, i. m. 180.) és őt követve mások is próbálkoztak azzal, hogy a négy védelmi vonal mindegyikének különböző elnevezést adjanak: belső vár, derékvár, külső vár és huszárvár. Korábbi tanulmányomban én is ezt vettem át: Dusnoki-Draskovich József: A gyulai vár 1566. évi ostromának időrendje (a továbbiakban Dusnoki-Draskovich, 2000a). In: Uő: Nyitott múlt : Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról. Gyula, 2000. 126-137. (Gyulai Füzetek, 12.) (a továbbiakban Dusnoki-Draskovich, 2000b). Ezzel az egyik probléma az, hogy a korabeli szóhasználatban a külső vár és a huszárvár ugyanazt jelenti. A másik pedig az, hogy a források túlnyomó része csak az 1550-1560-as években felépített végvárról, illetve annak belső és külső váráról (huszárváráról) ír. Itt én is ezt fogom tenni. Ha mégis említik a 15. századi várat, akkor azt világosan körülírom (pl. a gótikus téglavár). 14 Scherer, i. m. 179-180. 15 Scherer, i. m. 183-184. Korábban Szigetvár kiépítésén munkálkodott.
