Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Blazovich László: Gyula helyzete a középkori európai és magyar városok között
I gensburg, Strassburg, Worms, Mainz stb. E városokat eredendően érsek vagy püspök uralta, azonban megszabadultak hatalmától és a király adta számukra a szabadságjogokat, ezzel a király hatalma alá kerültek. E két várostípus birtokolta a legnagyobb autonómiát. Tagjai (nem mind) az udvari és birodalmi gyűlésen vettek részt. A területi (tartományi) városok szervezetükben alig különböztek a birodalmi városoktól. Uruk a terület fejedelme volt, neki tartoztak adót fizetni, és ő zálogosíthatta el egyes intézményeiket. Neki szolgáltak tanáccsal és segítséggel (Rat und Hilfe). Képviselőik részt vehettek a tartományi gyűléseken. Annyiban mégis különböztek a birodalmi és szabad városoktól, hogy autonómiájukat a városurak a középkor vége felé korlátozták. A földesúri város és mezőváros viszonyai nem sokban különböztek a falvakétól. Uraik, akik rendi állásukat illetően az egyes tartományokban uralkodó fejedelmek után következtek, földesúri hatalmat gyakoroltak városuk felett. Felügyelték a város belső életét, előttük a polgárokat, azaz jobbágyokat nem választott szerv képviselte, hanem személyükben tartoztak hozzá, tehát az úr személyi és dologi függőségében éltek.27 Isenmann szerint egy jogilag-politikailag autonóm város ismertetőjegyei az alábbiak:- Alapfeltételként léteznie kell egy jogilag-politikailag független polgár községnek és a testületi jellegnek. A várost a polgármester és a tanács képviseli, ami azt jelenti, hogy a város, mint jogi személy jog- és cselekvőképességgel, továbbá kötelezettségvállalási képességgel rendelkezik.- Törvény és statutum, azaz helyi szabályrendelet-alkotási joga van.- Saját béke, jogi és igazságszolgáltatási körzettel (menedékjogot beleértve), továbbá saját hatóságokkal rendelkezik.- Saját igazságszolgáltatási és közigazgatási hatóságok.- Uralom a területe, azaz a város és határa, valamint a hozzá tartozó vidék felett.- Pénz- és adókivetési-beszedési jog.- Fegyvertartási-viselési jog (városfal építése), polgárok fegyverbe szólítása, magánharc (Fehde) jog.- Autokefália, képesség szerződés és szövetség kötésére, önálló külpolitika folytatása.- Rendi állás a tartományi vagy birodalmi gyűlésen való részvétel jogával.- Ellenállási jog igénybe vétele a városúrral szemben keletkezett konfliktus esetében.28 27 Ennen, i. m. 114-119.; Isenmann, Eberhard: Die deutsche Stadt im Mittelalter, 1150-1550: Stadtgestalt, Recht, Verfassung. Stadtregiment, Kirche, Gesellschaft, Wirtschaft. WienKöln-Weimar, 2012. 281-321. 28 Isenmann, i. m. 286-287. Blazovich László f Gyula helyzete a középkori európai és magyar városok között 21
