Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Blazovich László: Gyula helyzete a középkori európai és magyar városok között
20 VÁROS, URADALOM, VÁR rendelkezniük, a rendkívül időigényes munkájukat hosszú időn át fizetség nélkül végezték. Éppen ezért csak kevesen tehették meg, hogy e feladatokat ellássák, ugyanakkor ne foglalkozzanak kenyérkereső tevékenységükkel. Ezt csak a leggazdagabb kereskedők és kézműves céhtagok tudták megtenni. Ennek ellenére sem alakult ki Németországban, mint Itáliában, a hivatalos politikusnak, a podestának a típusa és a podesta rendszer. A városi alkotmány már az 1200-as évek idején kialakult. A különállását a fejedelmi, tartományi államok területi igazgatási formáitól és hatalmi berendezkedésétől az újkorig, a 19. századig megtartotta. Mégpedig úgy, hogy igazodni tudott a városokon belüli hatalmi és társadalmi viszonyok változásaihoz. Ennek következtében a városi alkotmány az alkotmány- történet egyik fontos területeként fogható fel. A városi jog fent említett négy tartópillére a városokban a polgári korszak kezdetéig fennállt. Az utána következő korszakban az egyes államokon belül a jogegység megszületésével már nem volt szükség rájuk, azonban az új államok jogi berendezkedéséhez számos példát nyújtottak, tehát nem kerültek teljesen a jogtörténet lomtárába.26 A városi szabadságjogok birtoklása alapján a városokat különböző csoportokba sorolták a kortársak a középkorban, és ezt teszi ma a várostörténeti kutatás, ugyanis a tudomány egyik alapvető módszere a rendszerezésre, rendszeralkotásra törekvés. A városok és uraik között a kapcsolat tarka képe alakult ki a középkor során. Sajátos viszony jött létre e tekintetben Angliában és Franciaországban, amelyek ismertetésétől jelen írásunkban eltekintünk, megjegyezve annyit, hogy a szabadságjogokban és azon belül a bíráskodási kiváltságokban az itáliai és német helyzethez képest más kép alakult ki. Az utóbbi, a Rajnától keletre fekvő területről hozunk az alábbiakban példákat, ugyanis a középkori Magyarországon a számos német telepes által királyi engedély alapján létesített városok és lakóik jogi helyzete ezen területéhez állt a legközelebb, hiszen a magukét onnan érkezve alakították ki. III. A NÉMET ÉS MAGYAR VÁROSOK HIERARCHIKUS RENDJE A német várostörténeti kutatás a birodalmi város (Reichsstadt), szabad város (Frei Stadt), területi vagy tartományi város (Territorialstadt) és a földesúri város (grundherrschafliche Stadt) fogalmát alakította ki, és ismeri a mezőváros fogalmát. A birodalmi város (civitas imperii) uraként a német királyt tisztelte, és ügyeivel a kancellária foglalkozott. E városok például Aachen, Frankfurt, Goslar, Nürnberg stb. A birodalmi városokon belül külön csoportként léteztek a szabad városok, például Köln, Re- 26 Diktier, 1996. i. m. 110-112.
