Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Liska András: A gyulai vár története a régészeti ásatások tükrében
172 VÁROS, URADALOM, VÁR gótikus várkastély történetileg érintetlen egységet képez a végvári idők ma csak kis részben látható palánkerődítéseivel, az egykor a palánkvár kaputornyaként szolgáló huszártoronnyal, valamint a huszártorony török kori épületét is magába integráló Harruckern-Wenckheim-Almásy-kas- téllyal. A várat körülvevő utcák és a vár közvetlen környékének szerkezete, de még a ma érvényes birtokhatárok is szinte hihetetlenül pontosan illeszkednek a történeti idők városszerkezetéhez. Az egykori Magyar Királyság végvárai között teljesen egyedülálló módon a palánkerődítéssel megerősített gyulai vár, az úgynevezett Szigeterőd területét nem szabdalják modern utcasorok vagy telekalakítások, beépítések. A végvári idők erődítéseinek emlékei a Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély épületével együtt, mintegy időhídként kötik össze a jelent az oszmán-török viadalok idején át a várépítő Maróthiak 15. századi udvartartásáig (2. kép). A gyulai vár történeti és építészeti értéke példátlanul kimagasló a szélesebb környezetében meglévő, hasonló korú építészeti emlékekhez viszonyítva, hiszen esetünkben nem csupán egy egyébként is különleges, 15. századi épületnek az értékeiről, hanem az azt körülvevő teljes erődítésrendszernek a mai napig egyedi módon fennmaradt építészeti és történeti összefüggéseiről beszélhetünk. A területről ismert történeti ábrázolások, írott és régészeti források, valamint az a szinte példa nélküli körülmény, hogy a teljes erődítési rendszer területe a mai napig későbbi átépítésektől és visszafordíthatatlan átalakításoktól mentesen hozzáférhető, kiváló tudományos alapot biztosít az Európában is unikális kulturális örökség teljes rekonstrukciójához. Az alábbiakban a vár régészeti kutatástörténetének vázlatos összefoglalása olvasható, különös tekintettel a palánkerő- dítések tudományos igényű vizsgálatának eddigi eredményeire és a teljes erődítési rendszer rekonstrukciójának tervezéséhez szükséges további kutatási irányok kijelölésére. 2. KÉP Leopold Franz Rosenfeld Gyuláról készített ábrázolásának részlete (1722)
