Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Liska András: A gyulai vár története a régészeti ásatások tükrében
Liska András f A gyulai vár története a régészeti ásatások tükrében 173 A. A gyulai vár kutatásának és a várat körülvevő palánkerődítés régészeti feltárásának a történetét talán annak az időpontnak a megvilágításával célszerű elkezdeni, amikor az erődítések elveszítették hadi jelentőségüket és pusztulásnak indultak. A 129 évig tartó oszmán uralom idején a palánkvárat folyamatosan karbantartották, ám Evlia Cselebi leírásából tudjuk, hogy a téglavárat a 17. század végén már csak magtárnak és „szertárnak” használták, az épületben csak a parancsnok aga lakott.2 A gyulai erősséget 1695-ben, hosszas körülzárás után foglalták vissza a keresztény seregek. A blokád miatt a várban rekedt oszmán katonaság 1694 végére gyakorlatilag élelem nélkül maradt, és kénytelen volt a várat feladni. A csapatok 1695 januárjában vonultak ki, ezzel a vár gyakorlatilag harc nélkül került a császári csapatok kezére.3 A vár átadását követően a nagyváradi osztrák parancsnok, Philipp Jakob von der Porten átvette tehát a gyulai várat a törököktől, a vár parancsnoka Nothnagl kapitány lett.4 A frissen visszaszerzett vár általános állapotáról, a benne fellelt, a törökök által hátrahagyott hadieszközökről és különösen a palánkerődítés, valamint az épületek helyzetéről két nagyon értékes felmérés és térképi ábrázolás is készült 1695-ben. Lambion Lambert és von der Porten rajzai részletesen bemutatják a palánkerődítések kiterjedését, és a palánk szerkezetéről is beszámolnak a precíz metszetrajzok és magyarázatok ( 3-4. kép).5 1699- ben a bécsi Udvari Haditanács a részletes felmérések eredményeit is minden bizonnyal figyelembe véve, de globálisabb szempontrendszer alapján 2 Gerelyes Ibolya: Gyula a török korban. In: Gerelyes Ibolya-Kovács Gyöngyi (szerk.): A Hódoltság régészeti kutatása. Bp., 2002. 167. (Opuscula Hungarica, 3.) 3 Gerelyes Ibolya: A gyulai külső vár a visszafoglalás korában és a 17-18. század fordulóján. In: Bodó Sándor-Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában. Eger, 1989. 128. (Studia Agriensia, 9.) 4 Oross András: A gyulai vár és környezete a 17-18. században. In: Erdész Ádám (szerk.): Város, uradalom, vár. Gyula, 2017. 147-170. 5 A rajzok lelőhelye: Österreichisches Staatsarchiv Kriegsarchiv Kartensammlung G 1 H 233-05.
