Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Bagi Zoltán Péter: Gyula visszafoglalása, 1694-1695
138 VÁROS, URADALOM, VÁR közben beállt az esős idő és a nagy hideg is enyhült, ami azzal járt együtt, hogy a lápvidéket fedő jégtakaró felolvadt, a csapatokat pedig visszarendelték kvártélyaikba.32 Heißler mellett azonban a kor egyik legkiválóbb Magyarországon szolgáló katonája, Veterani tábornagy is sürgette Gyula megszállását. Ze- narolla 1694. június 26-án Lambergnek írt levelében a következőket vetette papírra erről: „Mindenki azt hangoztatja, hogy Gyula a császáré lehetne, ha a kormányzat Veterani tábornok tanácsát követné, aki már nagyon belefáradt abba, hogy újból és újból Gyula elfoglalását hangsúlyozza és ezekhez az akciókhoz a kamarát ostromolja a támadáshoz szükséges pénzekért, amelyeket azonban nem akarnak felkarolni, támogatni.”33 A természeti környezet, az időjárási viszonyok és a pénzhiány tehát megakadályozta Gyula ostromát, így maradt egyedüli lehetséges megoldásként a blokád. eißler támadási terveit az Udvari Haditanács azért fogadhatta el, mivel maguk a tanácsosok is belátták, hogy Egerrel, Székesfehérvárral, Szigetvárral és Kanizsával szemben, ahol a védőket sikerült minden lehetséges segítségtől hermetikusan elzárni, Várad és Gyula környékén ez egyszerűen nem valósulhat meg az Oszmán Birodalom közelsége miatt. Ennek ellenére, míg az előbbi sorsát ostrom pecsételte meg, addig az utóbbi esetében csak azt tehették, hogy a blokádot egyre szorosabbra vonták az erősség körül, azaz a Maros és a Körös összes átjáróját szigorúan őrizték. Azt pontosan nem tudjuk megmondani, mikor vette kezdetét a vár körül a blokád felállítása, ám az bizonyos, hogy már 1688-ban megkezdődött a környék elpusztítása. Egy augusztus 1-jén kelt irat szerint az Erdélyben álló csapatok felett parancsnokló Veterani „Gyula török erőd ellen vonult, hogy annak környékén a gabonát elpusztítsa”.34A vezérőrnagy a sikeres támadást követően azonban visszatért a fejedelemség területére, hogy megakadályozzon egy tatár betörést.35 A vidék tönkretétele olyan jól sikerült, hogy 1691 októberének a végén Lajos Vilmos baden-badeni őrgróf azt vetette papírra, hogy „ez a térség teljesen kietlen, elpusztított”.36 Az egyre szűkülő élelmiszerkészletek is közrejátszottak abban, hogy a következő év januárjában a gyulai, jenői és temesvári őrség egy része egészen Kecskemétig portyázott, és az útjukba eső összes települést kira32 Theatrum Europaeum, 1702. 579.; Scherer, i. m. 256.; Szita, 1995. i. m. 166-171. 33 Szita, 1995. i. m. 178. 34 ÖStA KA AFA 1688/7/3.; Szita, 1995. i. m. 67. 35 ÖStA KA AFA 1688/7/3.; Szita, 1995. i. m. 67. 36 ÖStA KA AFA 1691/7/11.; Szita, 1995. i. m. 88-89. Blokád Gyula körül
