Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Bagi Zoltán Péter: Gyula visszafoglalása, 1694-1695
1 Bagi Zoltán Péter f Gyula visszafoglalása, 1694-1695 139 bolták, felprédálták. Heißler indult üldözésükre, az ő dragonyosai „[...] a rabló különítményt menekülésre kényszerítették és szétszórták őket, akik nem érték el Gyulát, a rablófészket, azok a Körös ingoványaiban tűntek el”.37 Még 1689-ben jelentős változás állt be a Körös-vidék hadi helyzetében. Ebben az esztendőben az Udvari Haditanács a felső-magyarországi területek teljhatalommal felruházott parancsnokát, gróf Ottavio Nigrelli császári-királyi vezérőrnagyot bízta meg azzal a feladattal, hogy Várad körül blokádot hozzon létre. Az itáliai származású főtiszt már augusztus 6-án gróf Giovanni Andrea Corbelli alezredest ötszáz német lovassal és hatszáz huszárral a vár alá küldte. Amikor az éjszaka közepén megérkeztek, a várőrség külső őrszemei az erdőkbe menekültek. Ezen felbuzdulva a német és magyar lovasok felgyújtottak három nagy malmot, elhamvasztották az istállókat, mosóházakat és minden, a védők által gyűjtött és védtelenül hagyott gabonát. Napkeltekor az alezredes a Kálvária-hegy tetején a város és Olaszi közelében foglalt állást. Onnan üzent be a pasának, Abdi Latifnak, hogy, ha van kedve összemérni kardja erejét a keresztényekkel, ahogyan ezzel mindenkor dicsekedett, csak vonuljon ki a falak közül. A váradi helyőrség parancsnoka azonban elhárította a kihívást, hogy mondván kedvező alkalom adtán majd próbára teszi a szerencséjét. Emellett felpanaszolta Corbellinél a gabona felégettetését, amiért szerinte az alezredesnek Isten előtt kell felelnie. Abdi Latif intelme azonban hatástalan maradt, hiszen a német lovasok és a huszárok augusztus 9-én újabb két malmot és néhány házat is felégettek. Ezzel elkezdődött a több évig elhúzódó blokadírozás, amely Gyula későbbi sorsára is nagy hatással volt.38 Ezt követően ugyanis valamikor megkezdődhetett a vár blokád alá vonása is. Egy 1690. áprilisi haditudósításból ugyanis kiderül, hogy a váradi és gyulai őrség portyázóin Mezőtúron sikeresen rajtaütő Corbelli csapatából ketten az utóbbi erősséget zár alatt tartó katonaságból estek el.39 Az, hogy az említett portya Békésig, majd onnan Bihar és Szabolcs vármegyék déli részéig, illetve Mezőtúrig eljuthatott, rávilágított arra, hogy az addigi blokadírozás nem volt megfelelő. Lajos Vilmos baden37 Szita, 1995. i. m. 68. 38 Historischer Kernloder Kurtze Chronica Der Merckwürdigsten Geschichte des Jahrs 1689. S. 1., 1689. 72-73.; Theatrum Europaeum, oder außführliche und warhafftige Beschreibung aller und jeder denckwürdiger Geschichten, so sich hin und wieder in der Welt, fürnemb- lich aber in Europa und Teutschlanden, sowol im Religion- als Prophan-Wesen, vom Jahr Christi 1687 biß auff das Jahr 1691 exclus. sich zugetragen, dreizehender Theil. Frankfurt am Main, 1698. 296., 649.; Rycaut, Sir Paul-Donado-Foscarini-Berengano: Der neu-eröffneten ottomanischen Pforten Fortsetzung oder continuirter historischer Bericht [...]. Augsburg, 1701.456., 482., 492.; Bunyitay Vince; Nagyvárad a török-foglalás korában, 1660-1692. Bp., 1892. 65-66.; Balogh István: Szabolcs vármegye terhei a 17. század végén. Nyíregyháza, 2008. 81-134., passim. 39 Szita, 1995. i. m. 77.
