Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Dusnoki-Draskovich József: A gyulai vár 1566. évi török ostroma és a főbb elbeszélő források az ostromról, valamint Kerecsényi László személyéről
I Dusnoki-Draskovich József f A gyulai vár 1566. évi török ostroma 119 mértékben alakították a szöveget: a megjegyezhetőség, az ismétlődések és párhuzamosságok, a formulák, a gondolatritmus és a metrum. Példának egy sort idézek: „Hat holnapja hópénzünket nem látjuk” - panaszolja Hegedűs János. A hat hónap sem használható adat, mivel Jankovits szerint a metrum és a párhuzamosság olyan szám megjelenésének kedvez, amely egy szótagú, h hanggal kezdődik és a „holnap” szóhoz igazodó magánhangzót tartalmaz.134 Amint hivatkozik rá, Kerecsényi 1562. március 30- án a királyhoz írott levelében ráadásul azt állítja, hogy a vár őrsége immár negyven hó óta fizetetlen, vagyis azok, akik már azóta itt szolgáltak, 1559 óta nem kaptak zsoldot.135 Figyelembe véve az ének Kerecsényi-ellenes hangnemét, levonja a következtetést: „Nem valószínű tehát, hogy az ének, illetve az ének konfliktusokra épülő, ránk maradt változata a vár falain belül keletkezett.”136 Nyilvánvalónak látszik, hogy a főszereplők, Kerecsényi, Hegedűs és Веке Pál konfliktusainak jelenetei és párbeszédei fiktívek, és az énekben szereplő adatok, a számok, az elbeszélt portya helyszíne és a felsorolt nevek egy része kérdéses és bizonytalan. Az ének megítélésében az a legnagyobb probléma, hogy nem ismerjük az eredetit, amellyel összevethetnénk a szóbeliségben alakult, fennmaradt változatot. Úgy véljük, hogy mégis van egy olyan kiindulópont - egy nem ismeretlen szöveg -, amellyel érdemes összevetni az éneket. Ez Kerecsényi 1561. május 1-jén a királyhoz írt jelentése egy sikeres portyáról: az előző napokban 101 lovast küldött Szeged felé. Amint a szegedi bég értesült erről, háromszáz lovast küldött ki az üldözésükre Ferhát aga vezetésével. A magyarok lest vetettek nekik, és az első összecsapásban Ferhát agát letaszították a lováról és lefejezték, mire a törökök megfutamodtak. A gyulai vitézek a Tiszába szorították őket, és több mint hatvanat megöltek, 37 foglyot ejtettek. A gyulai vitézek közül egy esett el, néhányan megsebesültek. Két zászlót, a foglyokat és a zsákmányt, valamint a levágott fejeket (köztük az agáét) április 30-án hozták be Gyulára a vitézek. Kerecsényi a királynak küldött ajándékba két török íjat tegezzel és nyilakkal. Mivel a katonaság fizetetlen, egyben a király intézkedését kérte. Egy levélből az is kiderül, hogy Kerecsényi a zsákmányból három vajdát és egy tiháját kapott.137 Több érintkezési pontot, egyezést találunk. Az ének és a jelentés egyaránt egy rendkívüli és szerencsés diadalról tudósít a nagy török túlerő fölött. A gyulaiak portyáit említő forrásokban nincs is több ehhez fogható 134 Jankovits, i. ra. 41. (A környező sorokat is idézni kellene, de ettől most eltekintünk.) 135 Uo. Vö.: Karácsonyi, i. m. 153.; Veress, i. m. 355. és Scherer, i. m. 158. 136 Jankovits, i. m. 40. 137 Veress, i. m. 339-341. Vö.: Karácsonyi, i. m. 146. és Scherer, i. m. 144-145. A tihája vagy kihája (irodalmi nyelven kethüdá) különféle tisztségviselők helyettese.
