Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Dusnoki-Draskovich József: A gyulai vár 1566. évi török ostroma és a főbb elbeszélő források az ostromról, valamint Kerecsényi László személyéről
Dusnoki-Draskovich József f A gyulai vár 1566. Évi török ostroma hőse. Ugyanis a helyére lépő Horváth Márk tüntette ki magát egy komoly török ostrom visszaverésével, mivel akkor kivételesen jött felmentő sereg, amely elvonta a vár ostromától a török hadat.92 Gyulán már csak úgy válhatott volna igazi tragikus hőssé Kerecsényi, ha karddal a kezében esik el kivonuló katonái védelmében. Kerecsényi és társai katonai teljesítményét azonban mindenképpen rendkívül pozitívan kell értékelnünk: 63 napig lekötötték Pertev pasa seregét, amely emiatt már nem avatkozhatott be a hadjárat valamely másik frontján. M iután megkíséreltük röviden összefoglalni a gyulai vár ostromának történetét, érdemesnek tűnik kissé részletesebben megvizsgálni a legérdekesebb kortárs vagy valamivel későbbi elbeszélő forrásokat abból a szempontból, hogy miként mutatják be Gyula elestét és Kerecsényinek ebben betöltött szerepét.93 Először a Magyar Királysághoz kötődő történetírók műveit vesszük sorra. Zsámboky János (1531-1584) vagy latinosán Johannes Sambucus művelt humanista, filológus, kéziratok gyűjtője, kiadója nemcsak az európai tudós körökben volt ismert és elismert, hanem Ferdinánd, majd Miksa császár és magyar király támogatását is elnyerte. 1566 első felétől viselhette az udvari történetírói címet, és emiatt különös figyelemmel követte Szulejmán szultán hadjáratának eseményeit. Elsődleges feladatának Bonfini „Magyar történeté”-nek a legteljesebb kiadását tekintette, amelyhez függelékül (Appendix) mások és saját kisebb történelmi munkáit kap- 92 Kerecsényi, 1906. i. m. 133-135.; Sugár, i. m. 67-112. Még az 1555-1556. évi hadi események kapcsán írta Wolfgang Lazius udvari történetíró Kerecsényiről, hogy „mindenki másnál nagyobb vitézi hírnévnek örvendett”. (Lazius, Wolfgang; Magyarország történetének tizedik könyve, mely a szigeti ostromot beszéli el. Ford. Kasza Péter. In: Fodor Pál /szerk./: Egy elfeledett ostrom emlékezete : Szigetvár, 1556. Bp„ 2016. 70.) 1557-ben a Zágrábhoz közeli vidéken pusztító Ferhát boszniai pasa ellen vívott győztes ütközetben is vitézkedett Kerecsényi a testvéreivel együtt, akikkel éppen a birtokosztályról tárgyalt Cirkvena várában. (Istvánffy, 2003. i. m. 270.) 93 Bél Mátyás kéziratos megyeleírása kiadásának előkészítése során kezdtem összegyűjteni a gyulai vár ostromáról szóló elbeszélő forrásokat. Bél (és munkatársa, valamint a 18. századi másoló) már sokat vesz át Bethlen Farkastól, Istvánffytól, de Schesaeust, Bizarust, Enset, Zsámbokyt is idézi. Ezeket a részleteket is Pánczél Barnabás fordította le. Ennek kapcsán vetődött fel az a terv, hogy egy forráskiadványt lehetne összeállítani az ostromról, amelyhez a latin elbeszélő forrásokat ő, a német nyelvűeket (pl. az újságlapokat) én fordítanám le. Pánczél tanár úr 2001-ben bekövetkezett halála miatt azonban félbemaradt a munka. A fordításaiból azokat tudtam használni, amelyeket nekem adott (legfontosabb Szamosközy hosszú részletének a fordítása, de Bizarus művéből és Frölich leveleiből is fordított). Emlékét megőrzi ezeken kívül is jó néhány megjelent fordítása. Kerecsényi életrajzához gyűjtötte még az adatokat, de csak egy rövid esszét publikált róla: Pánczél Barnabás: Kerecheni, Iustitia, Kleió. In: Erdmann Gyula (szerk.): Körösök vidéke : Honismereti füzet. Gyula, 1991. 6-12.
