Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Hatalom, diktatúra, megtorlás - Mikó Zsuzsanna: A magyar népbírósági rendszer megszervezése, 1945-1949
Mikó Zsuzsanna A magyar népbírósági rendszer megszervezése, 1945-1949 Dolgozatomban egy rövid nemzetközi kitekintés után áttérek a magyar népbíróságok működésének alapjául szolgáló jogszabályok létrejöttére.1 Az elemzés fő részének keretét a népbíróság története alkotja, vagyis a bíróság megszervezésének és megszüntetésének körülményei, eseményei. Az elemzés során jól nyomon követhető az a folyamat, ahogy a népbíróság szerepe megváltozott: kezdetben a tevékenysége arra irányult, hogy az európai győztes hatalmak által lefektetett jogelveknek, a szorosan körülhatárolt tényállásoknak és az európai gyakorlatnak megfelelően megtörténhessen a háborús bűnösök felelősségre vonása, míg később a hatalmi elvárások engedelmes eszközeként a gumiparagrafusok alapján megkonstruált koncepciós perek révén segédkezet nyújtott a kommunista pártnak politikai ellenfelei kiiktatásához. így válhatott egy átmeneti időre létrehozott bíróságból a napi politikai megtorlás eszköze, amikor is a kommunista párt a jog segítségével a társadalom egyre totálisabb ellenőrzését valósíthatta meg. Munkám tárgyát alkotja annak bemutatása is, hogy a hatalom a nyers erőszak mellett miként használta fel a politikailag teljesen megbízható népbíróságokat, népügyészségeket és az államrendőrséget a törvényesség illúziójának fenntartásához. Véleményem szerint a korszak jogtörténetének, politikai berendezkedésének, arculatának elemzéséhez szorosan hozzátartozik a teljesen új elvek alapján felépített népbíróság működésének bemutatása. 1 A népbíróságok európai működéséről általános áttekintést nyújt: Ajani, Gianmaria: Das Recht der Länder Osteuropas. Berlin, 2005. és Safferling, Christoph: Internationales Strafrecht. Strafanwendungsrecht - Völkerstrafrecht - Europäisches Strafrecht. Berlin, 2011. Az ausztriai működésre lásd: Henke, Klaus-Dietmar-Woller, Hans: Politsche Säuberung in Europa. Die Abrechnung mit Faschismus und Kollaboration nach dem Zweiten Weltkrieg. München, 1991.; Marschall, Karl: Volksgerichtsbarkeit und Verfolgung von nationalsozialistischen Gewaltverbrechen in Österreich. Eine Dokumentation. Wien, 1987.; Karsai, László: People’s Courts and Revolutionary Justice in Hungary, 1945-46. 7. és a következő oldalak; Thesenpapier vorgelegt beim Symposium. „Political Justice in Post-War Europe”. Wien 2-5.11.1995.; Garscha, Winfried R.~ Kuretsidis-Haider, Claudia: Die Nachkriegsjustiz als nicht-bürokratische Form der Entnazifizierung. Österreichische Justizakten im europäischen Vergleich. Überlegungen zum strafprozessualen Entstehungszusammenhang und zu den Verwertungsmöglichkeiten für die historische Forschung. Wien, 1995. 66. p.; Jagschitz, Gerhard: Der Einfluß der alliierten Besatzungsmächte auf die österreichische Strafgerichtsbarkeit von 1945 bis 1955. In: Weinzierl, Erika-Rathkolb, Oliver-Ardelt, Rudolf G.-Mattl, Siegfried: Justiz und Zeitgeschichte. Symposiumsbeiträge, 1976-1993. Wien, 1995. Band I. 372. és a következő oldalak. Lásd még: Stiefel, Dieter: Entnazifizierung in Österreich. Wien, 1981. 247. és a következő oldalak. A lengyelországi működésre lásd: Rzeplihski, Andrzej: Die Justiz in der Volksrepublik Polen. Frankfurt am Main, 1996. A bulgáriai működésre lásd: Brunnbauer, Ulf: „Die sozialistische Lebensweise”. Ideologie, Gesellschaft, Familie und Politik in Bulgarien, 1944-1989. Wien-Köln-Weimar, 2007. Az NDK-beli működésre lásd: Schroe- der, Klaus: Der SED-Staat. Geschichte und Strukturen der DDR, 1949-1990. München, 1998.; Weber, Hermann: Geschichte der DDR. Erftstadt, 2004.; Weber, Hermann: Die DDR, 1949-1990. München, 2006.; Wolle, Stefan: DDR. Frankfurt am Main, 2004. 63
