Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Békés megye forrásvidékén - Kereskényi Miklós: A gyulai uradalom jobbágyainak adózása a XVIII. században az urbárium bevezetéséig
pusztán az ország útja mellett egy csárdája”.51 Ezzel szemben az előzetes összeírásból az derül ki, hogy három kocsma után adóztak.52 A másik két kocsma - nyilván - nem a kommunitás kezében volt. Békésen a tizedekre osztás miatt, úgymond, négy kerület alakulhatott ki. Ezek szerint ez közel sem jelentett elkülönülést, hiszen a kocsmák közül egyet (vagy többet is) közösen használhattak. Ez eléggé természetes állapotot tükröz. Érdekesebb Mezőberény helyzete, mert a faluban három nemzetiség (magyar, német és szlovák) élt, és csak két kocsma után adóztak.53 A bérleti díj 360 forint volt. A nyelvi és a vallási különbségek ellenére valamelyik etnikumnak nem volt italmérési joga, kocsmája? Az 1768-tól érvényes hároméves szerződésben a kocsmatartásért 560 forintnyi fizetést vállaltak.54 Ebből és a következő évi előzetes összeírásból kiderül ennek oka is, mert közben egy újabb, harmadik italboltot vettek fel a lajstromba.55 Vajon nem az a nemzetiség létesítette, amelyik eddig nem tartott fenn kocsmát? Talán nem véletlen, hogy két kocsma esetén a bérleti összeg kettővel osztható, így 180-180 forint (is) lehetett az. Az újabb kocsma belépése miatt a bérleti díj már egyértelműen kétszáz forinttal növekedett. Orosháza 1769-ben a három kocsma után nyolcszáz forint árendával tartozott.56 Egy kocsma bérlési értéke több mint 266 forint lehetett. Németgyulán még ennél is többet hozott, mert egy fogadóra 283 forint jutott.57 Füzesgyarmaton egy kocsmára már 165 forint esett.58 A legkisebb értéket a vésztői vendéglő száz forintos, illetve Köröstarcsa 130 forintos kocsmáztatási bére jelentette.59 Az összegek nagyságát elsősorban a forgalom mértéke határozta meg. A legnagyobb árendát fizető, nyilván a legnagyobb forgalmú kocsmák Szarvason voltak. Az 1762-es szerződés már 1100 forinthoz juttatta földesurát, Harruckern Ferencet.60 A bérlet összegét, az 1768-ban megújított contractus triennalisban, három kocsma, illetve fogadó után 1400 forintra emelték.61 A mészárszék (macellum) tartása, azaz a húsmérési jogért fizetett bérlet összege nagymértékben elmaradt az italmérésétől.62 Az árendák öt-hat (Vésztő, valamint Körösladány és Köröstarcsa) és hatvan forint (Szarvas) között mozogtak. A három-négy nagyobb bevételű mészárszékkel rendelkező település Szarvas (60 Ft), Orosháza (50 Ft), Magyar- és Németgyula (30 Ft).63 A malmok bérlésére vonatkozó adatok is több településnél hiányoznak, ami arra utal, hogy a kommunitás nem tartott fenn malmot. Ez nem feltétlenül jelentette azt, hogy nem is volt őrlési lehetőség a településen. Malmot működtethetett a földesúr, de lehettek vállalkozók is, akik próbálkoztak ezzel a lehetőséggel. 51 Cseh, 1989.316. p. 52 MNL BéML IV. A. 1. e. Békés, 1769.; MNL OL P 418. Fase. D No. 33. 53 MNL OL P 418. Fasc. A No. 12.1762-1767 közötti szerződés. 54 MNL OL P 418. Fasc. A No. 12.1762-1767 közötti szerződés. 55 MNL BéML IV. A. 1. e. Mezőberény, 1769. 56 MNL OL P 418. Fasc. A No.12. Orosháza. 57 MNL OL P 418. Fasc. A No.12. Németgyula. 58 MNL OL P 418. Fasc. A No.12. Füzesgyarmat. S5 MNL OL P 418. Fasc. A No.12. Köröstarcsa, Vésztő. 60 MNL OL P 418. Fasc. A No. 12. Szarvas. 61 MNL BéML IV. A. 1. e. Szarvas. 62 MNL OLP 418. Fasc. A No. 12. 63 A települések mintegy felében maradtak fenn ezek a források. 299
