Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)

Békés megye forrásvidékén - Kereskényi Miklós: A gyulai uradalom jobbágyainak adózása a XVIII. században az urbárium bevezetéséig

Az előzetes összeírásban mindössze Körösladány elöljárói jelezték, hogy a közösség malombérletet is fizet. A hároméves szerződések pontosabbak ennél. Az 1762-es évtől érvénybe lépő megegyezésben az alábbi malmok szerepeltek (a forrásokkal rendelkező községekben):

Község

Malmok száma

Bérleti díj (Ft)

Mezőberény

4

16

Öcsöd

2

10

Füzesgyarmat

2 (?)

10

Gyoma

4

16

Németgyula

0

0

Magyargyula

0

0

Szarvas

5

30

Szeghalom

1

120

Körösladány

1

4

Orosháza

5

30

Köröstarcsa

2 (?)

8

Vésztő

(?)

30

2. táblázat Malmok az uradalom tizenkét községében, 1762-ben

A 2. táblázat adatai közül kitűnik a két Gyula, ahol egyetlen malmot sem tartott fenn a közösség. Ez nem jelentette azt, hogy nem is volt őrlési lehetőség a városban. Az uradalom kezelésében két malom is működött. Mindkettő vízimalom volt. Az egyik két, míg a másik négy keréken forgott.64 A gazdák gabonájának őrlése nem ütközött akadályba. Úgy látszik, hogy a kivétel ezúttal is erősíti a szabályt. Minden más településen találkozunk a malmokkal. Azok száma egy és öt között mozgott. Az nem meglepő hogy Szarvason vagy Orosházán öt malommal is találkozunk, de azt, hogy a lényegesen kisebb településnek számító Gyomán és Mezőberényben négy is volt, meglepő. Bizonyos, hogy a gabonatermelés nagysága indokolta ezt az őrlési kapacitást.

A száraz- és vízimalmok között sokszoros volt az értékbeli különbség, s ezzel párhuzamosan a teljesítménybeli is. A szárazmalmokat egy kőre járatták. A vízimalmoknál több kőre forgott a malomkerék. Az utóbbiak teljesítménye jóval nagyobb volt, de nagy hátrányt jelentett, hogy a folyóvizek ingadozásai, a téli fagyok hosszabb időre is lehetetlenné tették az őrlést. Az árvizek idején sem foroghattak a malomkerekek. Problémát jelentett az is, hogy egy-egy vízimalom pusztító árvizeket is okozhatott egy adott területen. Éppen ezért a szárazmalmok az urbárium bevezetésének idején már átvették a vízimalmoktól az elsőbbséget. Ahol nem voltak alkalmas vizek, más malmot nem is építhettek a közösségek.

64 Kiss Anikó: A gyulai várbirtok malmainak története. In: Békés megyei múzeumok közleményei. 5. Szerk.: Dér László. Békéscsaba, 1978. 280., 282. p.; MNL BéMLXV. 33. 22/2. 1720. Xerox-tár. Az 1720. évi országos összeírás, Békés megye (= XV. 33.22/2.1720.)

300