Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Békés megye forrásvidékén - Kereskényi Miklós: A gyulai uradalom jobbágyainak adózása a XVIII. században az urbárium bevezetéséig
szórványos források (Gyürkehely, Fás, Kiskároly) azt mutatják, hogy akár a XVII. század második harmadában már találkozhatunk a szabadmenetelű állapot gyakorlatával. Csak feltételezhetjük, de bizonyítani nem tudjuk, hogy az az egész megyére kiterjedt. A török uralmat a kamarai korszak követte. A kuruc háborúk idején Lindner Keresztély, az itteni tiszttartó, nem tisztelte a jobbágyok korábban kivívott szabadságát, jogtalanul külön szolgálatra, robotra stb. kényszerítette őket. A gyulai jobbágyok panaszai meghallgatásra találtak, a tiszttartót elküldték.43 Mindez arra mutat, hogy az Újszerzeményi Bizottmány is jogtalannak találta mindezt, s leváltotta Lindnert. Ez azt is tükrözi, hogy a török kori hagyomány ténylegesen megmaradt, noha a terhek, miként az egész országban is, rendkívüli mértékben megnőttek. A Rákóczi-szabadságharc leverése után ismét újratelepült közösségek magukkal hozták a taxás állapot emlékét. A sorozatos szökések lehetősége miatt valamennyire érvényesíteni tudták azt. A „szabadságnak” ezt, s annál valamivel magasabb szintjét Harruckern János György birtokossága első éveiben érték el. A taxa és mértékei A földesúri járadék formáit és értékeit a forrásokban gazdagabb 1760-as évek adataira alapozzuk, s az ennél korábbi évek esetlegesen fellelhető, elszórt dokumentumainak információira támaszkodva megkíséreljük, ha lehet, az időbeni változásokat bemutatni. Az úrbérrendezés előzetes összeírásaiból képet nyertünk az adózás milyenségéről. A gyulai uradalomból Békés, Endrőd, Gyoma, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény, Szarvas és a szentandrási uradalomból Békésszentandrás conscriptiói maradtak meg. Megállapításainkat a vármegye településeinek közel felére alapozzuk. Az összeírások szöveges részében, ha nem is azonos módon, s nem mindig azonos elnevezésekkel, felsorolták a különböző megváltott járadékok pénzbeli értékeit. Igen érdekes a finomabb részleteket is bemutató körösladányiak vallomása.44 Adónemek Forint Krajcár hospes domum habens solvit házat birtokló jobbágy 2 inquilinus házas zsellér 1 a boves jugali igás ökörtől 20 a venali bove eladó ökörtől 17 a juvenco aut equo fiatal ökörtől, vagy lótól 14 a juvenco aut juvenca 3-annuali fiatal bika- és tehéntől - hároméves 10 ab una ove egy juhtól 3 ab agnis et haedis unius annis egyéves báránytól és kecskétől 1 */2 43 Veress Endre: Gyula város oklevéltára. Gyula, 1938. 467-469. p. (a továbbiakban Veress, 1938.); Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez. II. Szerk.: Szabó Ferenc. Békéscsaba, 1971. 10-11. p. (a továbbiakban Implom, 1971.) 41 MNL BéML IV. A. 1. e. Körösladány. 296
