Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Békés megye forrásvidékén - Kenyeres István: A gyulai vár és uradalom kamarai vizsgálata 1564-ben
a várbelieknek szánt élelem egy részét a falvakban tárolják, mivel a várban erre nincs elegendő hely, Kerecsényi a mostani építkezések kapcsán ezt megoldani ígérte. Felmérték a vár ágyú- és lőszerkészletét, az erről készített kimutatást is csatolták, amely sajnos - eddigi ismereteink szerint - nem maradt fenn. Kevés az ólom, ezért ennek rendeléséről intézkedtek Pesthy Ferencnél,43 bizonyos lőfegyverekből kevés van, viszont az ezekhez szükséges réz rendelkezésre áll, ezért Kerecsényi kérte ágyúöntő mesterek kiküldését. Ezt követően a Kerecsényi által véghezvitt építkezések leírása következett, megadták a Kerecsényi által emelt töltések és árok méreteit is. A biztosok megjegyezték, hogy Gyula eleste esetén nem csak a Tisza és a Maros közötti részek kerülnének az ellenség kezére, hanem Erdély is elveszne. A biztosok javasolták, hogy az uralkodó intse a hat vármegyét arra, hogy a jobbágyokat az előírtnál több vármunkára ne kényszerítsék. A biztosok ezt követően a még Mágochynak Nagybányáról a katonaság fizetésére küldött arany és ezüst kapcsán kérték az uralkodót, hogy a gyulai katonaságnak még abból járó kifizetést hajtsa be Mágochyn. A biztosok ezután Szatmár elhelyezkedéséről, stratégiai jelentőségéről és megerősítésének lehetőségéről tájékoztatták az uralkodót. A jelentés zárásaként Békés mezőváros lakosainak panaszát ismertették. Eszerint Temesvár eleste után nagy számban telepedtek le ott menekült nemesek, akik bár élvezik a mezőváros kiváltságait, cenzust és szolgáltatást nem adnak, ami a helyiek nagy kárára van. A biztosok méltányosnak tartották volna, ha a nemeseket is a cenzus és a gyulai várhoz nyújtandó szolgálatok megadására köteleznék. Ezzel zárult a jelentés. Az irat verzóján, egyfajta betoldásként még a Békés mezővárosban található Hosszúaszó (Hozzwazzo) utca kapcsán olvasható feljegyzés: az utca jövedelmét a helyi templom és rektorátus fenntartására fordították, majd Kamonczy György csornai prépostnak adományozta az uralkodó, akitől Kerecsényi Mátyás vette zálogba 150 mFt-ért. A békésiek azt kérték, hogy az utcát csatolják a városhoz annak érdekében, hogy a Gyula várához nyújtandó szolgálataikat könnyebben teljesíthessék. A bizottság jelentésének margóján minden bizonnyal Miksa király által tett lapszéli bejegyzések szerepelnek az egyes javaslatok elfogadásáról (recte, placet és fiat szavakkal), vagy kamarai hatáskörbe utalásáról. Miksa augusztus 25-én utasította a Magyar Kamarát, hogy ezekben a kérdésekben, főként a gyulai katonaság finanszírozásának ügyében tegyenek jelentést és javaslatot.44 A Magyar Kamara szeptember 1 -jén küldött jelentésében válaszolt az uralkodónak a biztosok által tett finanszírozási javaslat kapcsán, jelezve, hogy Kerecsényit mindenképpen meg kellene tartani tisztségében.45 Miksa végül 1564. október 5-én, a gyulai biztosok által Kerecsényivel június 6-án kötött, fentebb ismertetett megállapodás alapján új instrukciót adott ki Gyula utolsó főkapitányának.46 Lényeges módosítás volt a június 6-i, a biztosokkal történt megállapodáshoz képest, hogy az uralkodó nem 15 ezer mFt, hanem csak 10 ezer mFt segélypénz kifizetését engedélyezte, azt sem a szempci harmincadból, hanem a cseh hadiadóból kellett a 43 Pesthy Ferenc felső-magyarországi kamarai jövedelemigazgató 1557-től 1567-ig. Szűcs, 1990.10-17. p. 44 Veress, 1938. no. 547. 390. p. 45 Veress, 1938. no. 548.391. p. 46 L. 3. jegyzet. 269
