Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)

Békés megye forrásvidékén - Kenyeres István: A gyulai vár és uradalom kamarai vizsgálata 1564-ben

hadi fizetőmester által kifizetni két részletben (Szent Mártonkor és Szent Györgykor).47 Miksa az eredeti megállapodásban megjelölt 15 ezer Ft segélypénz kifizetését nagyon sérelmesnek találta, ezért engedélyezett csak 10 ezer Ft-ot Kerecsényi instrukciójában, a fennmaradó 5000 mFt-ot ajándékként, azaz donativumként és kizárólag Kerecsényinek adta meg.48 Az 1564. évi gyulai vizsgálat eredményeként tehát az uralkodó kénytelen volt rendezni a gyulai katonaság fizetésének problémáját és Kerecsényit már jobb pénzügyi feltételekkel kinevezni.49 A bizottság nagyon alaposan járt el a vizsgálat során, ennek köszönhetjük, hogy az utókor számára fontos kimutatások készültek és maradtak fenn a várbeli katonaságról és a váruradalom jövedelmi viszonyairól, a sokat szenvedő lakosság életkörülményeiről.50 47 Mint a későbbiekből kiderül, a 10 ezer Ft segélypénzt a morva rendek hadiadójából fizettette ki Miksa 1566 január­jában. Veress, 1938. no. 590.409. p. Mivel Veress nem közölte Kerecsényi új utasítását, így nem utalt a 15 ezer Ft-os összeg csökkentésére, így a különbözetet képező 5000 Ft kifizetése kapcsán közölt iratok is mindeddig nehezen voltak értelmezhetőek. 48 Miksa rendelete a Kerecsényinek fizetendő 5000 mFt donativumról: Bécs, 1564. okt. 5. Veress, 1938. no. 552. 392. p. Miksa 1564. okt. 7-i, a Magyar Kamarának címzett parancslevelében írta meg, hogy csak 10 ezer Ft-ot hajlandó kiutalni Gyula várának segélypénzként, de Kerecsényi nyomására a fennmaradó 5000 Ft-ot is megadta, de csak neki, ajándékként, nehogy utódai is igényt tarthassanak a teljes összegre. Veress, 1938. no. 554.394. p. 19 Mint a tanulmány elején említettük, a Magyar Kamara feladata volt új ellenőr kinevezésére jelölést tenni, végül is e tisztségre Patók Mátyást nevezték ki, akit hivatalosan udvarbíróként neveztek. A kassai származású Patók 1550-1559 között murányi, majd 1560 és 1562 között egri számvevő volt. Kenyeres, 2002. 143., 270. p. Gyulai tevékenységére L: Veress, 1938. no. 542.389. p„ no. 545.390. p. 50 A ma történésze még azt a tanulságot vonhatja le, hogy mivel Veress Endre kiváló okmánytárában a tanulmányunk tárgyát képező 1564. évi kamarai vizsgálat iratai közül maga a jelentés és a Kerecsényivel történt megállapodás iratai csak töredékesen, Ш. kivonatban kerültek közlésre, így fontos információk maradtak ki az okmánytárból, ami arra int, hogy érdemes volna Veress oklevéltárát újra, de immár teljes szövegközléssel kiadni. 270

Next

/
Oldalképek
Tartalom