Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Arcvonások, portrék, karakterek - Szendiné Orvos Erzsébet: "Levéltárosok arcképcsarnoka"
a tervezett szövegkiadás illusztrációihoz.18 Terveit azonban keresztülhúzta a történelem. Egy bombatalálat miatt kiköltözött a családdal Nyírmihálydiba, és ott érte a halál 1944. október 26-án. Hajdú Vármegye Levéltára Herpay Gábor (1885-1946) Kollégiumban fejezte be kitűnő eredménnyel. 1906-ban érettségizett, majd beiratkozott a református teológiára, ahol kitűnt latin nyelvű dolgozataival. 1910-ben vallástanár lett a kollégium gimnáziumában, és még ebben az évben megszerezte népiskolai tanítói oklevelét. Már ekkor komolyan érdeklődött a levéltártudomány iránt, rendezte a Tiszántúli Református Egyházkerület levéltárát, és a Sinai Miklós-féle hagyaték révén foglalkozott a magyarországi és az erdélyi reformáció történetével. Hamarosan megszerezte a levéltárosi szakképesítést is. 1912-ben sikeresen megpályázta Debrecen város új levéltárosi állását, amelyet 1916-ig töltött be. A hivatali munka mellett jelentős város,- egyház- és levéltártörténeti kutatást végzett, mérhetetlen mennyiségű jegyzetet készített és dolgozott fel. Kutatásait publikálta is, így például Koncz Ákos főlevéltárossal 1915-ben adta ki Debrecen szabad királyi városi rangra emelésének történetét.20 A város vezetői 1915 februárjában határozták el a köz- és a magánlevéltár egyesítését, az egységes városi levéltár létrehozását. A levéltári anyag akkor teljesen rendezetlen volt, az elhelyezés sem volt megfelelő. Az új levéltár felállítására és annak tudományos kutatások céljára leendő megnyitására vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése végett Herpay Gábort levéltári tanulmányútra küldték. A budapesti, bécsi és a kolozsvári levéltárakban szerzett tapasztalatok alapján kezdte meg Debrecen város történeti levéltárának megszervezését. Munkájának egyik jelentős eredménye volt, hogy elkészítette a 18 A Kner Nyomdával folytatott levelezéséről 1. bővebben: Erdész, 2015.41-77. p. 15 Szabadi István: Herpay Gábor, Hajdú vármegye levéltárnoka. In: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve. XXXIV. köt. Debrecen, 2015.40. p. (a továbbiakban Szabadi, 2015.) 20 Koncz Ákos és Herpay Gábor: Debreczen sz. kir. városi rangra emelésének története. 1915.8°. 92 1. In: Századok, 50.(1916) 7-8. sz. 530. p. „Herpay Gábor Hajdú vármegyei főlevéltáros igen rokonszenves, ártatlan tréfákkal teli szívű ember volt. Nagyszerű munkása a vármegyének. A levéltárnak szerelmese is, tudósa is, napszámosa is. Ha olykor-olykor mulatgatott s egy-két napig nem ment a hivatalába, senki se vonta felelősségre, mert a vármegyei főjegyző is, az alispán is tudta, hogy a »főlevéltáros úr« sokkal több órát tölt el hetente komoly munkával a levéltárban, mint amennyi kötelessége volna.”19 Herpay Gábor 1885. október 5-én Szabadszálláson született szegény földműves szülők gyermekeként. Az általános iskola elvégzése után gimnáziumi első éveit még Kunszentmiklóson töltötte, a felsőbb osztályokat azonban a Debreceni Református 202
