Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Arcvonások, portrék, karakterek - Szendiné Orvos Erzsébet: "Levéltárosok arcképcsarnoka"
jövő kutató is tisztán láthassa a számvevőségnek a jelzett években való működését és amennyire az iratok alapján lehetséges, magát a kort is, amelyben az iratok keletkeztek.”13 Az említetteken kívül számos cikke jelent meg a Levéltári Szemlében. Szemezgetve a külföldi lapokban, beszámolt például az amerikai nemzeti levéltár építéséről és munkájáról. A háborús évekre felkészülve a levéltárban tűzbiztos fülkéket és vaspántos ládákat készíttetett, hogy a legértékesebb iratokat meg tudja védeni. 1944-ben az egri várban helyeztette el az anyakönyvi másodpéldányokat. A szeptember 17-i bombázáskor kigyulladt a Városháza tetőzete, ezért az iratokat ideiglenesen az utcára hordatta. Az intézkedéseknek köszönhetően a levéltár a háborús eseményeket jelentősebb iratpusztulás nélkül vészelte át. Csobánnak azonban a levéltár védelme mellett más feladatok is jutottak. Ő volt a népkonyha felügyelője, a menedéket keresők elhelyezője. A háborút követően megbízást kapott a nemzetgyűlési választások lebonyolítására, majd a háborús károk összeírására. 1946-ban В-listázták és nyugdíjazták, ő azonban nem pihent, dolgozott tovább. Ellenőrizte az 1947. évi választások munkáját, majd statisztikusként dolgozott a Betonútépítő Vállalatnál. 1959. április 29-én hunyt el.14 Csobán Endre köztiszteletben álló, nyitott szellemű, demokratikus gondolkodású ember volt. Mindenkinek segített válogatás nélkül: „...г hozzám forduló feleket rangra és társadalmi helyzetre való tekintet nélkül egyforma előzékenységgel fogadtam és sohasem aktát, hanem ügyet akartam intézni”15 - nyilatkozta 1945-ben. Vezetőként támogatta munkatársait, illetve mecénásként a város fiatal művészeit. „Szerény munkása volt a történettudományoknak és azon belül is egy szakágazati tudományszaknak, a levéltártannak. Haladó gondolkozású személy volt. Tudományos munkássága előremutató és hasznos értékeket képvisel még ma is”- méltatta nekrológjában Komoróczy György 1959-ben.16 Mata János (1907-1944) „Egyszer regénybe kezdett valamelyik főbíróról a proto- kollumok ízes, ódon nyelvén. Meghívott otthonába, s elolvasta az elkészült részleteket. Ekkor figyeltem fel különös gyűjtőszenvedélyére. A kis szoba tékáin tipográfiai érde- kességű könyvek, régiségek, a falon ósdi fegyverek, kardok, karabélyok, kovás pisztolyok, mintha egy kuruc strázsamester vendége lennék Majtény után, mikor még él a Fejedelem, s minden percben üzenhet, hogy vissza akar jönni.”17 13 Csobán Endre: A számvevőségi iratok selejtezése. In: Levéltári Közlemények, 17. (1939) 200. p. 14 Csobán Endre életrajzát 1. bővebben: Kovács Ilona: „Debrecen város levéltárának gondviselőjévé választatván.” Csobán Endre Debrecen város főlevéltárnoka. In: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve. XXXIV. köt. Debrecen, 2015. 7-31. p. 15 MNL HBMLIV. B. 1429. 2. d. 6/1945. 16 Hajdú-Bihari Napló, (1959. máj. 4.) 17 Erdész Ádám: Egy elfeledett párbeszéd. Mata János és Kner Imre levelezése. In: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve. XXXIV. köt. Debrecen, 2015.53. p. (a továbbiakban Erdész, 2015.) 200
