Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Körben - család, közösség, társadalom - Fülöp Tamás: "...a nemes áldozatkészség nem szorul dicséretre..."
hadisegélyezési központ létrehozásáról.31 Az 1914. augusztus végén létrehozott szervezet - a beteg- és sebesültápolást végző országos Vöröskereszt Egylet, illetve a bevonulok hozzátartozóit támogató állami hadisegélyezés tevékenységétől elkülönült módon - egy magas rangú tábornok vezetésével a már működő hadisegélyező egyesületek és bizottságok, illetve valamennyi önkéntes hadisegélyezési tevékenység támogatására és koordinálására volt hivatott. A Hadsegélyező Központ feladatává tették a katonáknak szánt önkéntes pénz- és egyéb adományok, segélyek összegyűjtését, illetve megfelelő helyekre történő eljuttatását. A háborúban megsebesült és rokkanttá vált katonákról volt hivatott állami intézményként gondoskodni az 1915 szeptemberében létrehozott Magyar Királyi Rokkantügyi Hivatal.321917. március 8-án látott napvilágot a 900/1917. évi miniszterelnöki rendelet, a hadirokkantakat és családjukat, továbbá a hadiárvákat és a hadiözvegyeket gondozó országos szervezet, az Országos Hadigondozó Hivatal és Hadigondozó Tanács létrehozásáról.33 A rendelet deklarálta, hogy „a hadirokkantaknak és családjuknak, továbbá a harctéren elesett vagy a hadiszolgálatban (hadifogságban) szerzett sérülés, betegség vagy hadifáradalmak következtében elhalt egyének özvegyeinek és árváinak gondozása nemzeti feladat, amelyet az állam az önkormányzati hatóságoknak és a társadalomnak közreműködésével teljesít”. A rászorulók támogatására pártfogó és tanácsadó hadigondozókat jelöltek ki, akik a hadirokkantak, a hadiárvák és hadiözvegyek képviseletét, életkörülményeinek javítását, társadalmi beilleszkedését, hivatali ügyintézését, munkavállalását, megélhetését voltak hivatottak segíteni. Az elhúzódó háború által egyre komolyabbá váló gazdasági problémák és ellátási nehézségek a hátországot és a hadba vitt, megsebesült vagy hősi halált halt katonák családjait is mind súlyosabban érintették. A megélhetési lehetőségek romlása, az állandósuló áruhiány és áremelkedések miatt a rászoruló emberek száma rendkívüli mértékben megnövekedett, az állami segélyezés lehetőségei és a helyi jótékonysági intézmények nem voltak képesek lépést tartani a felmerülő igényekkel. A hátország szociális megpróbáltatásai a katonai veszteségeken, az élelmezési nehézségeken túl a sebesült katonák tömegeinek ellátásával,34 a háború során otthonukból elüldözött székely menekültek befogadásával, gyermekek nyaraltatásával is kiegészültek.35 Az alföldi vármegyékben - a központi rendeletek végrehajtásán túl - a törvényhatóságok hasonló módon igyekeztek megoldásokat találni a háború által okozott humanitárius és szociális problémákra.36 Mindez pedig nagyon komoly súllyal nehezedett a vármegyei közigazgatásra. 31 A m. kir. belügyminiszter 1914. évi 6070. sz. körrendeleté valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez, a had- segélyző hivatal megalakításáról. In: Rendeletek Tára, (1914) 1557-1559. p. 32 A m. kir. miniszterelnök 1915. évi 3.301. sz. rendelete a rokkant katonákat gondozó szervezetről. In: Magyarországi Rendeletek Tára, 49. (1915) 1392-1414. p. 33 A m. kir. minisztérium 1917. évi 900. M. E. sz. rendelete, a hadirokkantakat és családjukat, továbbá a hadiárvákat és a hadiözvegyeket gondozó szervezetről. In: Magyarországi Rendeletek Tára, 51. (1917) 121-134. p. 34 Hajagos Csaba: „Muszka golyó fúrta át a tenyerem!” Kecskemét város szerepe az első világháborúban megsérült, rokkanttá vált katonák pártfogolásában. In: Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején. Szerk.: Gyenesei József. Kecskemét, 2015.347-400. p. 35 Bojtos Gábor: Szolnok városa a „NAGY HÁBORÚBAN” - A hátország élete és annak tükröződése a helybeli ferencesek Historia Domusában. In: Zounuk. Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár évkönyve. 27. Szerk.: Fülöp Tamás. Szolnok, 2013.327-388. p. (hivatkozott rész: 337. p.) (a továbbiakban Bojtos, 2013.) 36 Bojtos, 2013.; Péterné, 2015. 123-265. p.; Gaál Ibolya: Hadigondozási ellátás Szabolcs és Ung, valamint Szat- már-Bereg vármegyékben, 1914-1950. In: Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv. 12. Szerk.: Nagy Ferenc. Nyíregyháza, 1997.283-301. p. 170