Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Körben - család, közösség, társadalom - Fülöp Tamás: "...a nemes áldozatkészség nem szorul dicséretre..."
A szegények és rászorulók segélyezésének és a gyermekvédelem ügyének a korabeli társadalmi, gazdasági és jogszabályi környezetben felmerülő, összetett problematikája - korszakok szerint változó formában és intenzitással - mind békeidőben, mind háborús körülmények között számottevő kihívást jelentett a dualizmus utolsó évtizedeiben a vármegyei közigazgatási rendszerre. A jogszabályi környezet hiányosságai, az állami segélyezés elégtelensége, az egyesületi jótékonysági mozgalmak dominanciája miatt a törvényhatóságokban alkalmazott konkrét megoldások és eredmények tekintetében nagyon komoly felelősség hárult a helyi közigazgatásra és annak vezetőire. Vármegyék esetében a szegénygondozás és gyermekvédelem terén megvalósuló eredmények sok szempontból összefüggésben álltak a közigazgatás vezetőinek habitusával, szociális érzékenységével, személyiségével, és elválaszthatatlanok voltak a közigazgatás vezetőinek, az alispánoknak a személyes példaadásától. A vármegyei közigazgatás első emberének - társadalmi presztízséből, igazgatási szerepköréből eredően - meghatározó szerepe volt mind a szegénygondozással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek végrehajtásában, mind az egyesületi jótékonysági mozgalmak, a magánfilantrópia eredményességében. Szegénygondozás és gyermekvédelem Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében Küry Albert alispán hivatali időszakában A rendelkezésünkre álló, alapvetően szűkszavú és elsősorban közigazgatási jellegű hivatalos források, illetve közvetett - nekrológokból, sajtóanyagokból rekonstruálható - információk alapján is egyértelműnek tűnik, hogy Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 1912 és 1919 között hivatalban lévő alispánja a szegény sorsúak és rászorulók támogatását, a gyermekek védelmét - hivatali feladatkörét és a magánjótékonykodás kereteit jelentős mértékben meghaladó módon - kiemelt feladatának tartotta. Az alispán közigazgatási karrierje teljes volumenében a vármegyéhez kötődött, családi kötelékei, társadalmi kapcsolatrendszere alapvetően az Alföld közepén fekvő megyéből származtak.37 Szociális érzékenysége, az elesettek támogatása iránti elkötelezettsége a korabeli közvélemény előtt széles körben ismert volt, és a pályáját értékelő nekrológok is kiemelték: Küry Albert „lelkiismeretes ügybuzgalommal”, „a vármegyéért és a vármegye valamennyi lakójáért tett”, a „közhivatalnokok legszebb erényeivel” átitatott közhasznú munkássága olyan példát kínált saját korában, amely képet ad arról, „mi módon kell nemesen és a köznek használva betölteni egy pályát”.38 Emberségességét, hitéből táplálkozó humanitását, szerénységét pedig jól példázza, hogy számtalan „igazságos intézkedéseivel mennyi szegény sorsú ember ügyét intézte el korrektül [és] mennyi könnyet szárított fel nemes jó szíve sugallta tevékenységével”.39 A szegénygondozás, a rászorulók támogatása, a társadalmi felelősségvállalás iránti elkötelezettség Küry Albert esetében több forrásból is táplálkozott. Neveltetésében, mindennapi életében és munkájában meghatározó erővel bírt a család kálvinista vallása. Alispánként meghatározó szerepet vállalt a szolnoki református egyházközösségben, melynek hosszú éveken át volt 37 Fülöp Tamás: „Büszke vagyok rá, hogy szegény maradtam akkor, amidőn kötelességemhez képest száz ezreket szereztem a vármegyének.” - Küry Albert alispán, 1867-1926. In: Zounuk. Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár évkönyve. 26. Szerk.: Fülöp Tamás. Szolnok, 2012. 147-210. p. (a továbbiakban Fülöp, 2012.) 58 „Huszonöt év után.” In: Haladás. Társadalmi és közgazdasági hetilap. Szolnok, (1915. márc. 28.) 39 Uo. 171
