Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)

Körben - család, közösség, társadalom - Kövér György: A civil társadalom születése

Philip Nord nagy hatású esszéje nyomán a - XVIII. századi hosszú előjátékot követő - XIX. századra egy háromszakaszos séma nemzetközi léptékkel is elfogadottnak tűnik.62

1. A felvilágosult szociabilitás nagy fellendülése az 1789-es francia forradalomban tetőzött.

2. Az önkéntes társulások aranykorát az 1820-1848/49 közötti időszak jelentette.

3. Az egyesületi élet liberalizációja, nemzetiesedése’, demokratizációja az 1860-70-es években következett be.

4. A XIX-XX. század fordulóján a társulási szociabilitás drámai hullámzása, az európai civil társadalmak terjedése, sűrűsödése és differenciálódása játszódott le, a krízis első jelei mutatkoztak.

A XVIII. századi felvilágosodás újraértelmezése megalapozta a civil társadalom történeti vizsgálatának felvirágzását: immár nemcsak az enciklopédistákról, a jéghegy csúcsáról volt szó, hanem a francia forradalom előestéjén a szabadkőműves páholyok több mint 35 000 tagjáról a különböző városokban.63 Másként látjuk ma már a szent szövetségi rendszer idején az önkéntes társulások térhódítását is. Ám a nagy fellendülés kétségtelenül a század közepi forradalmak utáni periódusban következett be.64

A XX. század végi elméleti reneszánsz a magyar történetkutatást is magával ragadta.65 De hogy ne csak a (nemzet)állammal szemben, hanem a transznacionális történetírás kötelékeivel is összefűzzük az elért eredményeket, további együttes lépések várhatók.

62 Nord, Philip: Introduction. In: Civil Society before Democracy: Lessons from Nineteenth-Century Europe. Ed.: Bermeo, Nancy-Nord, Philip. Lanham, 2000. XIII-LIX. p. A XVIII-XIX. század nemzetközi fejleményeit immár négy periódusra bontva: Hoffmann, Stefan-Ludwig: Civil Society, 1750-1914. Basingstoke-New York, 2006.

63 Jacob, Margaret C: The Enlightenment Redefined: The Formation of Modern Civil Society. In: Social Research, 58. (1991) 2. sz. 475-495. p. A számszerű utalás a 491. oldalon.

64 Tenfelde, Klaus: Die Entfaltung des Vereinwesens während der Industriellen Revolution in Deutschland (1850— 1873). In: Historische Zeitschrift, 9. (1984) Beihefte. 55-114. p.

65 Csak jelzésértékű válogatás a legfontosabb kérdéseket tárgyaló hazai írásokból: Pajkossy Gábor: Egyesületek Magyarországon és Erdélyben 1848 előtt. In: Korunk, 4. (1993) 4. sz. 103-109. p.; Simon Zoltán: A reformkori magyar politikai nyilvánosság és a nemzeti kaszinó. In: Sic Itur ad Astra, 12. (2000) 3. sz. 11-46. p.; Tóth Árpád: Önszervező polgárok. A pesti egyesületek társadalomtörténete a reformkorban. Bp., 2005.; Velkey Ferenc: Köri mozgalmak. Pest kulturális-közéleti egyesületei a pártalakulás előszelében (1845-1846). In: Könyv és Könyvtár, 26. (2004) 133-163. p.; Vári András: Urak és gazdászok. Arisztokrácia, agrárértelmiség és agrárius mozgalom Magyarországon, 1821-1898. S. 1„ 2009. 25-211. p.; Kiss Zsuzsanna: A Zala Megyei Gazdasági Egyesület működése (1861-1869). In: Zsombékok. Középosztályok és iskoláztatás Magyarországon a 19. század elejétől a 20. század közepéig. Szerk.: Kövér György. Bp., 2006.255-283. p.; Szabó Dániel: A magyar társadalom politikai szerveződése a dualizmus korában. Párt és vidéke. In: Történelmi Szemle, 34. (1992) 3-4. sz. 199-230. p.; Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság...” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában. Kaposvár, 1997. (Somogyi almanach, 53.); Gyáni Gábor: „Civil társadalom” kontra liberális állam a XIX. század végén. In: Uő: Történészdiskurzusok. Bp., 2002.161-173. p.; Sebestyén István: кг egyesületek számbavételének módszertani problémái a történeti statisztikában. In: Statisztikai Szemle, 81. (2003) 4. sz. 373-387. p.

144