Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Körben - család, közösség, társadalom - Kövér György: A civil társadalom születése
hegeliánus értelmezésének dominanciája. Péter László koncepciója mind az eszmetörténészek, mind a jog- és politikatudomány képviselői számára máig eleven kihívást jelent.58 Ha elfogadjuk a német szóhasználatra vonatkozóan Otto Hintze állítását (amelyet angol közvetítéssel Péter László is idéz), miszerint az angolok és franciák szűkebb értelemben használják az államot, mint a németek, mivel az előbbiek külön a ’társadalom’ kifejezéssel fedik le a politikai szervezet keretében együtt élő népességet, akkor kétségesnek tűnik, hogy valóban ott és akkor vált volna ketté Nyugat- és Kelet-Európa között a civil társadalom értelmezése.59 A fentiek alapján már abban sem hihetünk, hogy éles fogalomtörténeti „törés” történt a „politikai intézményrendszer” és a „mindennapi erkölcsi szokások” között Európában a XIX. század elején, abban meg végképp nem, hogy ez Magyarországon a kiegyezés után következett volna be.60 Sokkal érzékenyebben fejezi ki a két világ szembenállását Seligman (a fogalommal kapcsolatban szkeptikus) aktuális álláspontja, hogy míg Nyugat-Európa a civil társadalomtól az „individualista ideológia áldatlan következményeinek tompítását szolgáló” „közösség ügyét”, addig Kelet-Európa az „autonóm, társadalmi aktorként és etikai és morális lényként felfogott” felelős egyén eszméjét várná. S bizony mindkettő már a rendszerváltás idején is meglehetősen valószínűtlennek tűnt.61 S napjainkra az állami túlterjeszkedés miatt csak kilátástalanabbá vált a helyzet. Kitekintés: a civil társadalmak transznacionális története Abban, hogy a civil társadalom fogalma a XX. század végén előkerült az eszmetörténeti lomtárból, közismerten nagy szerepet játszott a Kelet-Európábán rendszerváltásnak nevezett átalakulás. A fogalom újbóli divatjának (és aktualitásának) egyik következménye lett a témára vonatkozó történeti vizsgálódások reneszánsza. A kutatások fontos új mozzanata a nemzetközi, sőt globális jelenségek hangsúlyozása. Nincs itt tér a legújabb nemzetközi eredmények részletes összefoglalására, de a fő korszakokra vonatkozó állítások vázolása talán felhívja a figyelmet az összehasonlító kutatás további lehetőségeire. 58 Lásd a 2015 áprilisában tartott akadémiai konferencia anyagait: Közjogi Szemle, 8. (2015) 3. sz. 11-36. p. A civil társadalom kérdéséről Horcher Ferenc: Péter László és a polgári társadalom Magyarországon. In: Közjogi Szemle, 8. (2015) 4. sz. 12-18. p. (a továbbiakban Horcher, 2015.). Érdemes megjegyeznünk, hogy a társadalomtörténet nézőpontjából a polgári társadalom már csak azért sem „szorult az egyén és társadalom közé”, mivel a Hegelnél „családként” megnevezett elemi szint ugyanúgy társadalmi mozzanat, mint a köré szerveződő háztartások, illetve a tágabb társadalmi egyesülési formák. Vö. Horcher, 2015. 16. p. A konferencián Péter László nézeteinek szembesítése a dualizmus kori történeti fejlődéssel: Cieger András: Állam és állampolgár viszonya a dualizmus kori Magyar- országon. Péter László nézetei az autokratikus jogelv működéséről. In: Közjogi Szemle, 8. (2015) 3. sz. 30-34. p. 59 Péter László bizonyos mértékig önmagának mondott ellent, amikor (kihagyásokkal) idézte Hintze szavait Melton tolmácsolásában. Melton, James Van Horn: The emergence of society’ in eighteenth- and nineteenth-century Germany. In: Language, History and Class. Ed.: Corfield, Penelope J. Oxford-Cambridge, 1991. 148. p. Vö. Péter László: ’Állam’, ’nemzet’, ’nemzeti kisebbség’ - Három szó használata. In: Uő: Az Elbától keletre. Tanulmányok a magyar és kelet-európai történelemből. Bp„ 1998.138-147. p. A hivatkozás a 142. oldalon. 60 Vő. Horcher, 2015.14. p. 61 Seligman, 1997. 209. p. A téma szempontjából tanulságos, hogy nemcsak Seligman könyve íródott Magyarországon, hanem Krishan Kumar tanulmánya is először Budapesten hangzott el a Magyar Szociológiai Társaság kongresszusán. Kumar szkeptikus álláspontja többfordulós vitát váltott ki szociológus berkekben. Kumar, Krishan: An Inquiry into the Usefulness of an Historical Term. In: British Journal of Sociology, 44. (1993) 3. sz. 375-395. p.; Bryant, Christopher G. A.: Civility and Sociology: A Commenton Kumar’s ’Civil Society’. In: British Journal of Sociology, 44. (1993) 3. sz. 397-401. p. Kumar tanulmányának magyar változata: Kumar, Krishan: Civil társadalom. Egy fogalom újrafelfedezése. In: Mozgó Világ, 18. (1992) 7. sz. 4-16. p. 143
