Erdész Ádám (szerk.): „A kereszténység védőoszlopa” - Gyula 1566-ban. A Gyulai vár 1566-os ostroma 450. évforduójának emlékére 2016. május 27-én tartott tudományos konferencia előadásai (Gyula, 2016)
Liska András: A gyula vár palánkerődítésének régészeti feltárása
Liska András f A gyulai vár palánkerődítésének régészeti feltárása 95 és földből készült szerkezet természetes romlandósága miatt szükséges helyreállítási munkák alkalmával a földben lévő, törött vagy roncsolódott cölöpöket nem húzták ki, hanem a kiváltásukra új cölöpöket vagy akár teljesen új cölöpsorokat állítottak. Részben ez az eljárás is magyarázhatja, hogy a palánkszerkezetű falak szélessége az alapozási rétegekben eléri a 12-14 métert. Az előkerült leletanyag A z ásatások során előkerült leletek közül ki- emelkedőek a vár ostromának eseményeihez köthető tárgyak. Az 1566 nyarán több mint két hónapig tartó ostrom során óriási mennyiségű ágyúgolyót lőttek a vár palánkerődítéseibe. A tömörített agyagfalba csapódott, különböző méretű és tömegű ágyúgolyók számos példányát találtuk meg az ásatási szelvényekben (n. kép). Olyan is előfordult, hogy az eltört és kidőlt cölöpmaradványok mellett feküdtek a valószínűleg a dokumentált sérüléseket okozó lövedékek. Az ostrom eseményeit rögzítő történeti forrásokban több helyen szerepel, hogy a várat ostromló janicsárok folyamatos puskatűz alatt tartották a várvédőket.16 Erre a momentumra azok az általában eldeformálódott ólomgolyók utalnak, amelyek szintén jelentős mennyiségben bukkantak elő az ásatáson, a bástyák és a hosszanti palánkszakaszok feltárásából egyaránt. A feltáráson előkerült, és a hadi eseményekhez köthető leletek közül a legjelentősebb egy 16-17. századinak meghatározható nagyméretű, harci fokos (12. kép). Említést érdemelnek a palánk építéséhez, illetve javításához köthető vastárgyak, például szekerce, fejsze, kapa, valamint a nagyméretű, 50-60 cm hosszúságú, kovácsolt palánkszegek, amelyek a palánk ácsolt szerkezetének az elemeit rögzítették egymáshoz. A gazdag régészeti leletanyagban jellegzetes török kori kerámiatárgyak, mázas, talpas tálak, folyadéktároló kancsók, tányérok, és importként idekerült izniki és európai fajanszedények töredékei szerepelnek. A kerámialeletek közül kiemelkednek azoknak a távol-keleti porcelánedényeknek és perzsa fajanszcsészéknek a töredékei, amelyek igen ritka leleteknek számítanak. Parádi Nándor 1950-es évekbeli ásatásából alig 10-15 ilyen töredék ismert, a 2015-ös ásatáson 16 Scherer, 1938. 212. 11. KET> Különböző méretű ágyúgolyók a palánkerődí- tés betöltéséből 12. KÉP Nagyméretű csákányfokos az ÉK-i bástya területén nyitott szelvényből
