Erdész Ádám (szerk.): „A kereszténység védőoszlopa” - Gyula 1566-ban. A Gyulai vár 1566-os ostroma 450. évforduójának emlékére 2016. május 27-én tartott tudományos konferencia előadásai (Gyula, 2016)
Liska András: A gyula vár palánkerődítésének régészeti feltárása
96 „A KERESZTÉNYSÉG VÉDŐOSZLOPA”- GYULA 1566-BAN pedig több mint 30 hasonló edénytöredék került napvilágra. A minden bizonnyal az oszmán időszakban Gyulára került, akkoriban nagyon különleges és drága asztali készletek darabjai jellemzően kisméretű csészék, tálkák voltak, amelyek a hódoltság időszakának török előkelőinek hagyományos étkezési és például kávéfogyasztási kellékei lehettek. A törökök által meghonosított dohányzás emlékei az ásatáson előbukkant, változatos díszítésű, kicsiny cseréppipák. Összefoglalás A gyulai vár palánkerődítéseinek korabeli ábrázolásait, az írásos források adatait, valamint a régészeti ásatások eredményeit összevetve számos, eddig kérdéses részlet magyarázatot nyert. Ezek közé tartozik a kettős vonalban ábrázolt palánkerődítés és a huszárvárat a belső vártól elválasztó széles és mély, belső vizesárok és az azt övező palánk problematikája. A feltárások eredményei mindkét esetben igazolták a képi ábrázolások hitelességét, sőt, néhány, az 1566. évi ostromról szóló forrásban leírt részlet is magyarázatot kapott az ásatáson előkerült és dokumentált jelenség értelmezésének segítségével. A gyulai vár történetének legjelentősebb és legmeghatározóbb, 1566. évi ostroma során megrongálódott palánkerődítéseket az oszmán foglalók megújították, és 129 éves uralmuk alatt folyamatosan karbantartották, egészen az 1695. évi visszafoglalásig. A védművek tölgyfából ácsolt szerkezeti elemeit, a cölöpsorokat és geren- dázatokat szükség szerint újabbak beépítésével váltották ki, a palánkfalak szélességét bővítették. Mindezen munkálatok nyomai az ásatáson feltárt jelenségek dokumentációjában jól követhetők, és az eredmények alapján lehetőség nyílik arra, hogy a külső vár palánkjának tekintetében meghatározzuk a kutatható, fizikailag hozzáférhető, megismerhető részek, a hosszanti falak és a bástyák kiterjedését, a palánkerődítés külső kontúrját. A védművek szerkezetének tervásatással történő kutatása és dokumentálása történetileg hiteles alapot biztosít a jövőben megvalósítandó rekonstrukció, a Szigeterőd-program terveinek előkészítéséhez.
