Erdész Ádám (szerk.): „A kereszténység védőoszlopa” - Gyula 1566-ban. A Gyulai vár 1566-os ostroma 450. évforduójának emlékére 2016. május 27-én tartott tudományos konferencia előadásai (Gyula, 2016)
Liska András: A gyula vár palánkerődítésének régészeti feltárása
Liska András f A gyulai vár palánkerődítésének régészeti feltárása 91 A várat két részre tagoló, mesterséges árok évszázadokon keresztül nyitva volt, iszapos feltöltődésének a története jól dokumentálható. A belső várárok D-i partján feltárt egyik objektumból egy különleges lelet, egy posztójelölő ólomplomba is előkerült (9. kép). Az 1558 és 1603 közötti időszakra keltezhető plomba az Angliából származó minőségi posztó védjegye volt.11 A végvári zsoldos katonák fizetségük egy részét posztóban kapták, az ólompecsét is így kerülhetett a gyulai vár területére, még minden bizonnyal 1558 és 1566 között. A plomba egyik oldalán Anglia régi címere, a másik oldalon a Tudor-rózsa látható. A vár 1566. évi ostroma idején óriási szerepe volt a most sikeresen lokalizált, belső védelmi vonalnak. A várostrom időrendjét dokumentáló korabeli tudósítások abban határozottan egybecsengenek, hogy a huszárvár feladásának az időpontja 1566. július 24. körül lehetett.12 A már védhetetlenül megrongálódott, részben minden bizonnyal leégett huszárvárból a várvédők kb. kéthetes intenzív ostrom után kénytelenek voltak a belső várba visszavonulni. Ám ez a visszavonulás olyan gyorsan kellett, hogy megtörténjen, hogy még a két, palánkkal erősített várszakasz közötti hidat is alig tudták lebontani maguk mögött. Ezt követően, a kisebb kiterjedésű, ám magas és vastag palánkerődítéssel körbevett belső várba szorultak vissza Kerecsényi katonái. Az oszmán ostromlók ekkor már a huszárvár területén állították fel az ágyúikat, és ebből az irányból sokkal közelebbről tudták lőni a belső várat. A gyulai vár ostromának egyik rejtélye, hogy a nagyobb kiterjedésű huszárvár feladását kikényszerítő válsághelyzet után hogyan is tudták a várvédők még további 4 hétig tartani a belső várat, hiszen a szintén több forrásból ismert tűzszünet ideje csak valamikor 1566. augusztus 20-a után érkezett el. A várat ostromló Pertev pasa a huszárvár elfoglalása után elrendelte a palánkfalak oldalról történő lövetését, hogy a rézsűsen kilőtt ágyúlövedékek verjék le az agyagot és a földtöltést a palánk fából készült szerkezetéről, és az így lecsupaszított 11 Mordovin, 2013. 268. 12 Dusnoki-Draskovich, 2000. 130. 9. KÉP Posztóhitelesítő ólompecsét
