Erdész Ádám (szerk.): „A kereszténység védőoszlopa” - Gyula 1566-ban. A Gyulai vár 1566-os ostroma 450. évforduójának emlékére 2016. május 27-én tartott tudományos konferencia előadásai (Gyula, 2016)
Liska András: A gyula vár palánkerődítésének régészeti feltárása
92 ,A KERESZTÉNYSÉG VÉDŐOSZLOPA”- GYULA 1566-BAN cölöpöket pedig majd könnyebben felgyújthassák a török aknászok.13 A palánkot mégsem sikerült meggyengíteni és sikeres, nyílt rohamot indítani. Ennek az egyik magyarázata lehet, hogy a vár legvédtelenebb, D-i, a huszárvár felőli szakaszát éppen ez a most feltárt 30 méter széles vizesárok védte, feltehetőleg mocsaras, alig áthatolható védelmi vonalat képezve a palánknak ezen a nehezen védhető részén. A 2015-ös őszi feltárás egyik szakaszán, a palánkerődítés K-i oldalának közepe táján az előzetes adatgyűjtés alapján csak nagyon kis területen lehetett volna régészeti kutatást végezni a közműfedettség miatt, itt a palánk feltételezett nyomvonalának csak egy egészen kis része maradt szabadon. Az őszi ásatási idény megkezdését követően derült ki, hogy a huszárvárnak a jelenlegi Csónakázótó felőli részén egy, az Almásy-kastély Látogatóközpont épületének elektromos ellátását szolgáló, nagyfeszültségű földkábelt terveznek építeni, amelynek a nyomvonala keresztülmetszi a huszárvár palánkjának azt az egyetlen részét, amely még esetleg a későbbiekben - ha kisebb felületen is - de kutatható lenne. Az elektromos vezeték lefektetését követően ez a lehetőség megszűnik, ezért úgy határoztunk, hogy a vezetéképítés megkezdése előtt ezen a szakaszon is nyitunk egy ásatási szelvényt. A feltárás itt is sikeres volt, megtaláltuk a palánk részletét a huszárvár területén. A döngölt palánknak a belső, védett oldal felőli szélső cölöpsorához tartozó néhány cölöphelyet is dokumentáltuk. A palánk szélességét ezen a részen kiegészítő talajfúrásokkal határoztuk meg azon a területen, ahol a közműfedettség miatt már nem lehetett ásni. A várbelsőnek egy szakaszát is sikerült kiásnunk, ebből az ásatási szelvényből számos remekül kiegészíthető török kori kerámiatárgy, alapvetően a török étkezési kultúrához köthető talpas tálak és más, mázas edények töredékei kerültek napvilágra. z őszi ásatási idény egyik legkomolyabb eredménye a Dürer Terem hátsó bejárata és a Rondella előtti gödör közötti területre lokalizálható, a palánk síkjából nyugat felé kiugró, nagyobb méretű, oldalsó védmű feltárása volt. A szabálytalan formájú bástya a palánkerődítést ábrázoló térképeken és rajzokon is látható, ugyan egymástól jelentősen eltérő formában.14 Von der Porten 1695. évi ábrázolásán megjelenik a nyugati és a keleti oldalon is egyaránt egy-egy, a várfalon kívülre nyúló védőmű, amelyet a Lambion-féle ábrázolás tenalion névvel illet. Oross András szerint ez egy nagyobb mellvéd lehetett, amely a katonaság védelmére szolgált, hogy biztonságosan tüzelhessenek az ellenségre azokon a helyeken, ahol 13 Scherer, 1938. 214. 14 Oross 2017. A rondella melletti oldalsó védmű kutatása
