Erdész Ádám (szerk.): „A kereszténység védőoszlopa” - Gyula 1566-ban. A Gyulai vár 1566-os ostroma 450. évforduójának emlékére 2016. május 27-én tartott tudományos konferencia előadásai (Gyula, 2016)
Páll Dávid Gergely-Liska András-Sipos György-Alexandru Hegyi: Földtudományos technikák a Szigeterőd-projekt tervezésében
I Páll Dávid Gergely-Liska András-Sipos György-Alexandru Hegyi f Földtudományos technikák ... 73 13. ÁBRA A külső sáncot határoló természetes medrek azonosítására szolgáló fúrások rakódhatott le a térszínen. Tehát itt az egykori vízfolyás nem volt állandóan aktív, hanem nagyobb áradásokkor tehette le durva szemcséjű üledékét. A többi fúrás iszapos, aleuritos rétegeket nem metszett. A GYF43 és GYF44 fúrások esetében „döngölt”, keményebb régészeti kultúrréteget sikerült metszenünk. A GYF45 fúrást a recens törmelék miatt nem tudtuk egy méternél mélyebbre mélyíteni. A legmélyebb ponton mélyített fúrás (GYF46) durva szemcséjű üledéket metszett kétméteres mélységben, feltehetően az egykori folyómedret sikerült harántolni. A GYF47 fúrással a szürke színű aleuritos üledéket sikerült metszenünk, illetve a rétegsorban megtalálható a durva szemcséjű mederanyag egyaránt. A durva szemcséjű homokos betelepülés egykori elöntésre utalhat. A GYF49 fúrással „cölöplyukat” sikerült metszenünk, mely az egykori palánknak a széle lehetett, mivel szenük famaradványos üledék alatt a szürke színű iszapos üledék akkumulálódott fel az idők során. A GYF50 fúrás a régészeti szinteket metszette és iszapos mederanyagot nem harántolt. A GYF51 fúrás mederkutatás céljából mélyült. A fúrással sikerült az iszapos szürke színű üledékhorizontot metszeni, melyben régészeti anyagok (például: kerámiatöredékek, illetve szenült famaradvány) is megtalálhatóak, valószínűsíthető, hogy az egykori folyóba, illetve parti részre behullott anyagról lehet szó. A fúrással sikerült a durva szemcséjű, világossárga színű üledéket metszeni, mely az egykori folyóvíz mederanyagából származhat.
