Erdész Ádám (szerk.): „A kereszténység védőoszlopa” - Gyula 1566-ban. A Gyulai vár 1566-os ostroma 450. évforduójának emlékére 2016. május 27-én tartott tudományos konferencia előadásai (Gyula, 2016)
Páll Dávid Gergely-Liska András-Sipos György-Alexandru Hegyi: Földtudományos technikák a Szigeterőd-projekt tervezésében
74 „A KERESZTÉNYSÉG VÉDŐOSZLOPA”- GYULA 1566-BAN A GYF13 fúrás az egykori ásatáshoz közel helyezkedett el. A fúrások alsó részén durvább szemcséjű kőzetlisztes frakció került elő. A fúrásokkal nem sikerült konkrétan meghatározni az egykori aktív folyómeder futását. Csupán egy esetben került elő homokfrakció a fúrásokból, mely nagyobb vízelöntés eredményeként rakódhatott le. Az aleuritos rétegekre egy agyagosabb, barna színű üledék települ, melyekben régészeti leletanyagot sikerült leírnunk. A GYF15 fúrás esetében üledékhiány lépett fel, ami annak tudható be, hogy ezzel a furattal egy cölöplyukat érintettünk (Liska András szóbeli közlése), az üledékhiányt követően nagyméretű szenült famaradvány került elő. Ezzel a fúrással az egykori sánc valószínűsíthető helyét sikerült kijelölni. A GYF16 fúrással 250 cm-ig sikerült az üledéket elemeznünk, mivel recens gyökérmaradványok állták a fúrófej útját. A GYF18 fúrást folyómeder-kutatás miatt mélyítettük. Ebben az esetben a fúrás legalsó részén a durva szemcséjű aleurit frakció került elő, és homogén homok rétegsort nem sikerült harántolni. Csupán a szürke színű kőzetlisztes szintben írtunk le egy homokbetelepülést, ez a változás a GYF14 fúrásban is megtalálható, ami valószínűsíthetően folyókiöntés eredményeként jöhetett létre. További következtetések levonásához egyéb vizsgálatokra lenne szükség. A GYF19 fúrást szintén mederkutatás miatt mélyítettük. A fúrással sikerült elérnünk a homokos medret, így meghatározható volt az egykori aktív folyómeder további futása. A kastélytól Ny-i irányban a GYF1-8 fúrások segítségével az egykori folyómedret tártuk fel, míg a GYF11-12 fúrásokkal az egykori „sánc” széleit igyekeztünk azonosítani. A fúrások alapján általánosságban egy agyagos, egy kőzetlisztes és egy homokos szintet lehet elkülöníteni. A szintek vastagsága és megjelenése különböző. Az egyes üledéktani egységek között legtöbbször átmeneti rétegek is megfigyelhetőek. Az egyes rétegek megjelenését a fúrások geomorfológiai helyzetei befolyásolják. A durva szemcséjű homokfrakció a GYF1-7 fúrásokban megtalálható, valószínűsíthető, hogy az egykori folyó még ezeken a területeken is aktív lehetett. A homokfrakció felett a szürke színű aleurit frakció kerül előtérbe, különböző vastagságban. Ez az üledék akkor akkumulálódhatott, amikor a folyóvízi tevékenység nem volt túl aktív. A kőzetliszt frakció vastagsága különböző, helyenként elérheti a két métert is. A szürke színű üledékhorizontra egy finomabb szemcseösszetételű agyagos rétegsor települ, mely barna színű. Ezekben a szintekben mindenhol előkerült régészeti leletanyag. A patics és szenült famaradványok a lehordódás eredményeként kerülhettek ezekbe a szintekbe. A fúrások legfelső részén jelenkori törmelék található.
