Erdész Ádám (szerk.): „A kereszténység védőoszlopa” - Gyula 1566-ban. A Gyulai vár 1566-os ostroma 450. évforduójának emlékére 2016. május 27-én tartott tudományos konferencia előadásai (Gyula, 2016)
Hóvári János: Szulejmán szultán 1566. évi hadjáratának indítékai: magyar-török helyzetkép a 16. század közepén
7 HÓVÁRI JÁNOS Szulejmán szultán 1566. évi hadjáratának indítékai: magyar-török helyzetkép a 16. század közepén S zomorú valóság, hogy a 15-17. századi magyar történelemben az Oszmán Birodalom meghatározó szerepet játszott. Ez olyan kijelentés, amely sokkal több, mint történeti tény vagy iskolai tananyag. „Régi dicsőségünk” elvesztésével járt az oszmán-török térnyerés, s az ennek következtében kialakult helyzet a magyar elvű politizálást a hazai valóságból több évszázadra kiiktatta. Sajátos történelmi tény az is, hogy a magyar nemzeti politika sikerét a kései oszmánok viszont határozottan támogatták, s a magyar és a török nép barátként és nyelvrokonként tekint ma egymásra. De a múlt az múlt, a jelen pedig jelen. A magyar-török történelmi összeütközések nem határozhatják meg a mát, de a jelen barátsága sem szépítheti meg a múltat. Az oszmán hadigépezet a balkáni terjeszkedést követően, a 16. század elején Közép-Európára tört. Ennek a terjeszkedésnek a Magyar Királyság áldozata lett. Olyan sebek estek rajtunk, amelyeket a mai napig sem tudtunk kiheverni. De ennél is végzetesebb, hogy a mohácsi csatát követő kettős királyválasztás következtében a magyarság megosztott lett: ki a nyugati (Habsburg-házi), ki a keleti (Oszmán-házi) utat választotta. Magyarországot úgy vágta ketté a két világbirodalom közötti választó- vonal (a Partiumtól az Adriáig nyúló magyar és török végvárrendszer), hogy a magyarság egy része az egyik, más része pedig a másik oldalon állt. A királyi Magyarországon a főurak és a mögöttük álló köznemesek döntöttek arról, hogy ellenségei és ellenfelei maradnak-e a töröknek, vagy sem. Pár megingást leszámítva elmondhatjuk, hogy ez a magyarság valóban a „kereszténység védőpajzsa” volt. A szigetvári Zrínyi Miklós és költő-hadvezér dédunokája ennek a politikának voltak, sokakkal együtt, meghatározó személyiségei. Az Erdélyi Fejedelemségben pedig a fejedelem és tanácsadói döntöttek arról, meddig mennek el a Fényes Portával * * Hóvári János előadása a 2016. május 27-i gyulai konferencián hangzott el. Az előadás szerkesztett szövege kötetünkkel párhuzamosan két további kiadványban is megjelent. Hóvári János: Szulejmán szultán 1566. évi hadjáratának indítékai: magyar-török helyzetkép a 16. század közepén. In: Emlékpajzs Szigetvárnak 1566-2016. Válogatás a „Zrínyi Miklós - Szigetvár 1566” emlékév történelmi, irodalomtörténeti tanulmányaiból, műalkotásaiból és ünnepi dokumentumaiból. Válogatta és szerkesztette: Jánosi Zoltán. Budapest, 2016. 102-113. Ua. Bárka, 24. (2016) 4. sz. 73-79.
