Erdész Ádám (szerk.): „A kereszténység védőoszlopa” - Gyula 1566-ban. A Gyulai vár 1566-os ostroma 450. évforduójának emlékére 2016. május 27-én tartott tudományos konferencia előadásai (Gyula, 2016)
Bagi Zoltán Péter: "Mert Kerecsényi László várkapitány csak a maga javát kereste"
58 ,A KERESZTÉNYSÉG VÉDŐOSZLOPA”- GYULA 1566-BAN vármegyéinek haderejét pedig szintén alá rendelték.39 Még azok katonaságát is, amelyeknek nem ők voltak a főispánjai. Gyula esetében is hasonló történt, hiszen 1564 júniusában a vármegyei lovasokat is megmustrálták a királyi hadakkal együtt.40 Magánszemélyek, nemesek is tartottak katonaságot a palánkban. Ferdinánd király 1563. március 12-én arra utasította Kerecsényit, hogy a Gyulán lovasokat tartó gagyi Báthori László zarándi és bihari birtokait védje meg.41 Ezt a katonaságot valószínűleg szintén az alföldi főkapitány parancsnoksága alá rendelték. Emellett meg kell jegyeznem, hogy más várak várnépi katonaságának és mezei hadainak, legyen az királyi vagy magán, parancsolhatott. Feladatai azonban nem csupán a katonaállítási kérdésekre korlátozódtak. Mint említettem, három vármegyének volt a főispánja (Zaránd, Csanád és Békés), így ezek közvetlen igazgatása is ráhárult.42 1563 júniusában például Báthory András országbíró arra utasította, hogy Rédey Mihály Csanád vármegyei birtokait védelmezze meg annak minden hábor- gatójától.43 Ő tárgyalt az adók mértékéről és behajtásukról a hat vármegye rendjeivel, míg az udvar kikérte véleményét.44 Emellett Kerecsényi mint főispán szedette be a vármegyei szervezettel, valamint az e célra külön szerződött mezei hadával a dicát, amennyiben a kamara átengedte ezt a számára. A befolyt jövedelmet pedig a mezei hadak eltartására lehetett fordítani. A legfőbb feladata azonban a vármegyék munkaerejének mozgósítása volt a gyulai vár megerődítésére, hiszen amikor megérkezett új állomáshelyére, akkor a falakat és védműveket nagyon rossz állapotban találta. Nádasdy Tamás nádornak 1561. március 21-én erről a következőket írta: „Az én állapotomról egyebet nem irhatok N., hanem oly pusztába szállottam mint ha az mezőn volnék, még egy részre ha tiszta mezőn volnék és népem volna, inkáb bíznám hozája, ezt pedig oly igen nehéz megépéteni, hogy kinyebb volna akarhon mezében ujonan várat csinálni, mert ezt soha jó módon kilenben meg nem csinálhatják, hanem ha az árokját beteltik és azon menne el az fala, és azkivel más árkot ásnának, ki szántalan munkával lenne. Látja az Ur Isten, hogy rettenetes csak hozája es kezdenem.’^Az építkezés meggyorsításáért nem csak építészeket és megfelelő eszközöket kért. Az Udvari Haditanács Paolo Mirandola olasz építészt küldte felmérni az állapotokat és az erődítés lehetőségeit kidolgozni. Kerecsényi azonban már 1562 áprilisában jelezte, hogy az építkezés megakadt. Feliratában 39 PÁLFFY, 1996. 185. 40 Veress, 1938. 378. 41 Veress, 1938. 363. 42 Veress, 1938. 390. 43 Veress, 1938. 369. 44 Veress, 1938.377. 45 Komáromy, 1906. 259.
