Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - Jobbágyviszonyok a Mária Terézia-féle úrbérrendezés után
£===? Jobbágyviszonyok a Mária Terézia-féle úrbérrendezés után 97 Község Tehenek száma Juhok és kecskék száma 1-2 3-4 5-10 10-nél kevesebb 10-20 20-nál több családonként családonként Simánd 163 27 27 87 25 25 Fazekasvarsánd 82 12 4 85 25 21 Feketegyarmat 25 15 7 48 6 6 Kerék 77 10 2 49 37 20 Kurtics 97 17 12 65 23 26 Mácsa 58 7 3 33 18 41 Pankota 147 9 2 167 7 1 Szentanna 123 24 9 173 25 8 Szentmárton 31 15 55 97 2 2 Talpos 67 2964 12 2 Vadász 64 9 1 95 1 4 Világos 149 15240 31 11 Zaránd 66 26 6 70 22 26 Zerind 31 27 12 53 3 3 Összesen 1180 242 140 1326 237 196* * Aradi Múzeum Levéltára. 1765-1766-os dicalis összeírások. E táblázatból sok tanulságos következtetést vonhatunk le. Először is meglepően nagy az igavonó állatok nélküli családok száma. A 15 község 1866 gazdaságából 399- nek, vagyis a gazdaságok 21,5%-ának nincs semmi igavonó ökre, sem lova. A tehén- és juhállománynál valamivel jobb a helyzet, ugyanis tehene vagy juha majdnem minden családnak van. Az összes gazdaságok 17,5%-ának 4 vagy 6 ökre van, 20%-ának háromnál több tehene, 25,5%-ának pedig 10-nél több juha van. A telkek és a jószágállomány számadataiból tehát minden kétséget kizáróan kitűnik, hogy a XVIII. század második felében az Arad megyei községekben már lényeges rétegződés alakult ki a jobbágyság körében. A tehetősebb jobbágygazdák nagyobb számát elsősorban a kamarai községekben figyelhetjük meg. A jobbágy-gabonatermesztés és -állattartás fejlesztése a majorsági gazdálkodás hiánya miatt nem ment az uradalom hátrányára, mivel mindezek a kamarai uradalom jövedelmének, a hűbéri szolgáltatásoknak az emelkedését is elősegítették. Az erdők között elterülő apróbb falvakban a fejlődés üteme lényegesen lassúbb. Itt a földesúri gazdálkodás úgyszólván teljesen hiányzik, ami van, az is az erdőkitermelésre korlátozódik. Ugyanakkor az itt uralkodó természetgazdálkodás feltételei között a jobbágyság rétegződése még alig figyelhető meg, s mind a megművelt földterület, mind az állatállomány megoszlása sokkal egyenletesebb, mint az alföldön.
