Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Héjja Julianna Erika: Kovách Géza tudományos munkássága és szellemi öröksége
£==> Kovách Géza tudományos munkássága és szellemi öröksége 9 Zsigmond, Imreh István, Csetri Elek, Benkő Samu kismonográfiái után. Dankó Imre etnográfus szerint a könyv igazi értéke abban áll, hogy nemcsak lineáris szervtörténetet kap az olvasó, hanem széles összefüggésrendszerbe ágyazva megismerheti a céhszokásokat, a céhkötelék fellazulásának hátterét.7 A kötetből a néprajzi megközelítés sem hiányzott, Kovách Géza írott források és idős kézművesek beszámolói alapján rekonstruálta öt zilahi mesterség - tímárok, csizmadiák, gubások, fazekasok, mészárosok - XVIII-XIX. századi munkamódszerét, eszközkészletét és termékeit is. A zilahi céhtörténet megjelenését követő időszakot, az 1960-as évek jó részét az Arad megyei és városi forrásadottságok és -lehetőségek alapos feltérképezésével töltötte Kovách Géza. Ekkoriban inkább rövidebb terjedelmű újság- és folyóiratcikkek, témába vágó részlettanulmányok jelentek meg a tudós-tanár neve alatt, továbbá - mint a pedagóguspálya iránt elkötelezett tanárember - pedagógiai, oktatás-módszertani referátumokat írt. Az 1970-es évekre már Arad és a megye történetének elismert, értő kutatójának számított, Ahol Dózsa és Horea hadai jártak című tanulmánykötetének (Bukarest, 1976.) recenzensei külön kiemelték a szerzőről, „bár nem az aradi táj szülötte, munkája révén belegyökerezett a tájba a katedra és a könyv embere”.8 A Kriterion Kiadó 1967-ben indított népszerű Téka-sorozatában 1971-ben megjelent, Erdélyi jobbágyok panaszlevelei című újabb dokumentumválogatásban a Mária Terézia-féle úrbérrendezéstől 1848-ig tett közzé 85 szívbemarkoló folyamodványt. A bevezető tanulmányban itt is „tankönyvbe illő pontossággal” részletezte a jobbágyság rétegeződését, a jobbágyi terhek és szolgáltatások fajtáit.9 Kovách Géza ez után a társadalomtörténeti kitérő után az Arad megyei települések vonatkozásában is elkészített egy, a zilahihoz hasonló, XVIII-XIX. századi kéz- művesipar-történeti összeállítást. A román nyelvű monográfia 1974-ben Aradon jelent meg.10 A későbbiekben hosszú időre elkötelezte magát az ipartörténet mellett, megkezdte a céhszabályzatok szisztematikus összegyűjtését, 1978 szeptemberétől Binder Pál brassói történésszel közösen folytatta ezt a munkát a készülő, A céhes élet Erdélyben című válogatáshoz. A teljességre törekedve egykori kolozsvári egyetemi kapcsolatait is latba vetette, a gyergyói céhes anyag felkutatásában például tanítványa, Tarisznyás Márton muzeológus, néprajzkutató volt a segítségére.11 Az 1981 nyarán kiadott kötet kedvező sajtóvisszhangra talált határon innen és túl is. Egyedülálló, a magyarországi céhkataszter előtt addig ismeretlen privilégiumokat, céhuniós szabályzatokat tettek közkinccsé benne.12 A kötet a szerzők számára belépőt jelentett a Veszprémi Akadémiai Bizottság, 7 Dankó Imre: Gazdaságtörténeti Tanulmányok 6-7. Tudományos Könyvkiadó, Bukarest. Ethnographia, 80. (1969) 4. sz. 609. p. 8 Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL BéML) XIV. 85. c. 922. tét. Lapkivágatok (pl. Vörös Lobogó, Utunk, Előre) az Ahol Dózsa és Horea hadai jártak c. kötet sajtóvisszhangjáról. 9 Tamás Anna: Erdélyi jobbágyok panaszlevelei. Kordokumentumok az erdélyi falu életéből. 1771-1848. A leveleket válogatta, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátta: Kovách Géza. Bukarest, 1971. Kriterion. 253 1. (Téka). Irodalomtörténeti Közlemények, 76. (1972) 5-6. sz. 730. p. 10 Ráspindirea me$te$ugurilor in comunele comitatului Arad ín secolele XVII-XIX-lea. Arad, 1974. 11 MNL BéML XIV. 85. b. 536. tét. 12 Dóka Klára: A céhes élet Erdélyben. Válogatta, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Kovách Géza és Binder Pál. Kriterion. Bukarest, 1981. 320 1. Ethnographia, 93. (1982) 3. sz. 509-511. p. L. még: MNL BéML XIV. 85. c. 922. tét. Lapkivágatok a A céhes élet Erdélyben c. kötet sajtóvisszhangjáról.
