Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Héjja Julianna Erika: Kovách Géza tudományos munkássága és szellemi öröksége
10 Kovách Géza Válogatott tanulmányok majd ennek Kézművesipar-történeti Munkabizottsága nemzetközi szimpóziumaira. Évről évre meghívást kaptak az Éri István, Nagybákay Péter szervezte rendezvényekre, ahol Kovách Géza 1982-1992 között három előadást tartott az aradi kalmár céhekről, a Bánság és Körös-vidék XVIII. század eleji mezővárosi kézművességéről, valamint Arad megye kisiparáról а XIX. század utolsó harmadában.13 Binder Pállal a kapcsolat a közös kiadvány megjelenése után sem szakadt meg, együtt állítottak össze egy céhbibliográfiát, ám a Binder által felvetett városi belső rendtartások Téka-kiadása, vagy Kovách Géza a Dózsa-féle felkelés elbeszélő forrásainak összegyűjtésére irányuló javaslata - másikójuk érdeklődésének hiányában - nem valósult meg. Kovách Géza a veszprémi szerepléseken kívül is - lehetőségeihez mérten - aktívan bekapcsolódott a nemzetközi tudományos életbe. A tanítási szüneteket kihasználva rendszeresen kutatott budapesti közgyűjteményekben: a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában talált rá a Márki-levelezésre és több tudóshagyatékra. Ennek a nagy merítésnek a részeredményeit a bukaresti magyar életet felvillantó forráskiadványban hasznosította - nagy részben Veress Endre, Jancsó Benedek, Koós Ferenc levelezésére építve.14 Kovách Géza a továbbiakban is fáradhatatlan szorgalommal folytatta a tudományos kutatást. A Magyar Országos Levéltárban az 1767-1780 közötti úrbérrendezés Bánságra, Körösök vidékére vonatkozó statisztikai adatait cédulázta ki. 1978 nyarán Araddal kapcsolatos anyaggyűjtést végzett, 24 napos bécsi, német- és olaszországi kutatóút keretében a vatikáni levéltárat is felkereste, Nürnbergben - a Dózsa-téma iránti érdeklődést ébren tartva - a Hunyadi-archívumban kutatott. 1983. évi újabb német kutatóútjá- nak egyes állomásairól - köztük Drezda, Lipcse, Meissen, Potsdam - a Vörös Lobogó ban saját rovatban, az Úti jegyzetekben számolt be az érdeklődő olvasóközönségnek.15 T. Mé- rey Klára pécsi egyetemi tanár javaslatára Kovách Géza Egyed Ákossal meghívást kapott az 1994-ben Milánóban megrendezett 11. agrártörténeti kongresszusra, s bár a kiutazás végül elmaradt, távollétében is felolvasták a Temesi Bánság 1718-1828 közötti mező- gazdasági fejlődéséről szóló írását.16 A tanulmányt kivonatolva, folytatásokban a Jelen olvasói is megismerhették, a rezümét 1995-ben a Világtörténet közölte.17 A témáról szóló kiérlelt monográfiát 1998-ban a Csongrád Megyei Levéltár Szegeden jelentette meg. Ebben feldolgozta az úrbérrendezés és a II. József-féle népszámlálás iratanyagát, valamint az 1828. évi országos összeírás szerteágazó statisztikai adatsorait. Árnyalni tudta a bánsági betelepítések folyamatát, tervszerűségét, kitért a mezőgazdaság technikai fejlődésére, a vízlecsapolás, csatornázás, a nemesített növénytermesztés kérdésére, azaz a térség gazdasági fejlődésének leglényegesebb mozgatórugóira. 510 falu terjedelmes adatsorát 13 Nagybákay Péter: II. Nemzetközi Kézművesipartörténeti Szimpózium. Veszprém, 1982. augusztus 21-26. Eth- nographia, 94. (1983) 3. sz. 462. p. 14 Magyar élet a régi Bukarestben. Levelestár a XIX. század második feléből. Bev. tanulmánnyal és jegyzetekkel közzéteszi Kovách Géza. [Szerk. Vistai András János]. Budapest, 1996. (Encyclopaedia Transylvanica). 15 MNL BéML XIV. 85. c. 789. tét. 16 MNL BéML XIV. 85. b. 121., 145., 359. tét. 17 MNL BéML XIV. 85. c. 245., 577. tét.; Kovách Géza: A Temesi Bánság mezőgazdaságának fejlődése a török kiűzése után, 1718-1828. Világtörténet, 17. (1995) ősz/tél 6-11. p.
