Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - Jobbágyviszonyok a Mária Terézia-féle úrbérrendezés után
fcs==? Jobbágyviszonyok a Mária Terézia-féle úrbérrendezés után fc==i 85 Község Családok száma Terület (pozsonyi mérő) Adó Plopi 10 4 2/4 33 6/8 kr Preze§ti 1 1 12 kr Szelezsán 6 23/4 28 kr Szakács 41 133/4 1 ft 43 Vs kr Szaturó 27 13 1 ft 37 Уг kr Solymos 5 2 15 kr Ternova 60 59 6/8 19 ft 7 kr Új-Rossia 52 122 3/e 61 ft 11 У4 kr Vaszoja 60 59 % 19 ft 7 kr Világos 69 32 Уг 8 ft 3 % kr Zöldes 26 103/4 20 % kr* * Állami Levéltár, Arad. Urbarialia. (Folytatás a 124. oldalon.) Egyes községekben a legtöbb jobbágycsalád szilváskertet is birtokolt, ami elterjedt pálinkafőzést igazol. Az adatok tömkelegében nyilvánvalóan nehéz nyomon kísérni az egyes jobbágygazdaságok termelését és általában a gazdálkodásra vonatkozó adatokat. Éppen ezért érdemes alaposabban elemeznünk egy-két tipikus parasztgazdaságot. így például Pantea Urs kurticsi jobbágygazda vetésterülete 12 hold búza-, hat hold árpa-, két hold zab-, egy hold tengeriföld. Állatállománya ugyanakkor hat ökör, két ló, négy tehén, 80 birka, 22 disznó és 60 méhkas. Nevezett jobbágycsalád tehát szükség esetén négy igát is tudott magának biztosítani. Turzán Mikora fazekasvarsándi tehetős jobbágygazda állatállománya négy ökör, két ló, három tehén, 25 juh és hat disznó, három igájával három egész telken, vagyis három hold belsőségen, 78 hold szántón és 30 hold kaszálón gazdálkodik. Az ekkor már Fazekasvarsándon meghonosodó háromfordulós gazdálkodás feltételei között a nevezett család jelentős mennyiségű gabonát tudott piacra vinni, míg kaszálóterülete biztosította jószágállományának fejlesztését. Természetesen földterületének arányával nőttek terhei is. Az említett család például évi 150 nap igás, illetve 312 nap gyalog robottal tartozott, kilencede, tizede, kisdézsmája szintén jelentős mennyiségű volt, de a jobbágy- terhek megváltása révén mégis életképes és jól fejlődő gazdaságot tarthatott, mely idénymunkák esetén zsellért vagy idegen munkáskezet is igényelt. A gabonatermesztés azonban nem okvetlen feltétele a felemelkedésnek. Braun György németszentmártoni jobbágynak négy lova, nyolc tehene, tíz borja, 120 juha és két sertése van, két igájával pedig csak két hold búza-, egy hold árpa-, három hold zab- és egy hold tengerivetéssel rendelkezik. Nyilvánvaló, hogy gazdálkodásának alapja a külterjes állattartás. Arányos gazdálkodást tapasztalhatunk Szilágyi András feketegyarmati jobbágy esetében, ki lA hold kertje mellett 18 hold szántót és 18 hold kaszálót vall magáénak, a kétfordulós gazdálkodás feltételei között családja fenntartását inkább gabonatermesztésből biztosítja. Terhei is elviselhetőek, míg a nagy legelőterület biztosít
