Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - Jobbágyviszonyok a Mária Terézia-féle úrbérrendezés után
86 Kovách Géza t==? Agrártörténeti tanulmányok ja állatainak - tíz ökörnek, három lónak, hét tehénnek, négy borjúnak és 30 disznónak - a tartását. Az említett esetek tehetősebb jobbágygazdákra utalnak, a többség azonban, különösen a Fehér-Körös völgyében, lényegesen szegényebb viszonyok között él. A világosi Slavici család, a nagy író déd- és nagyszüleinek helyzete szolgáltat példát az átlag jobbágygazdaságok helyzetére vonatkozóan. így például az említett Slavici Stepan negyedtelkes jobbágy fél hold kert, három és lA hold szántóföld és másfél hold kaszáló megműveléséből tartja fenn családját, s állatállománya is mindössze egy iga, egy tehén s néhány malac.23 A jobbágyszolgálmányok Az úrbéri összeírások változatos képet nyújtanak a jobbágyterhek terén is. Az ösz- szeírások alkalmával ugyanis igen sokszor a földesúr számára előnyös, szokásban lévő régi állapotokat jegyezték be, különösen a robot terén. Az úrbértervezet által megszabott robotkötelezettségeket pedig csak abban az esetben alkalmazták, ha az előnyösebb volt a földesúr számára, mint a régi. A robotterhek tekintetében az úrbértörvény évi 52 igás, illetve 104 gyalog robotot ír elő telkenként, és szabályozta annak behajtási módját is. Az összeírások végrehajtásánál azonban, részben az egyes gazdaságokra vonatkozó pontatlan számítások révén, különböző robotkötelezettségeket jegyeztek be. Csak pár példát ragadjunk ki ennek szemléltetésére. Glogovác például 20 Vs telek után 1273 10/38 robotnapot teljesített. Az ugyancsak első osztályú Mácsa 10 4/8 telek után 694 V38 igás robottal szerepel. Ezek szerint Glogovác telkenként 63, Mácsa pedig 66 napot teljesített. A második osztályban lévő Kisjenő telkenkénti átlaga 58 nap igás robot, Ternováé 63 nap, Szilingyiáé pedig 68 nap igás robot évenként.23 24 Nyilvánvaló, hogy az összeírás alkalmával nem egységesítették még a helyzetet, s mindez a későbbi évtizedek során számos jobbágypanaszra és úrbéri perre adott alkalmat. Egységesebb előirányzat biztosította a robotterhek behajtásának módozatát. Eszerint a jobbágy könnyebb munkák esetén 2 marhával, szántáskor azonban 4 marhával volt köteles szolgálni, természetesen a maga szekerével, ekéjével, boronájával. Abban az esetben, ha a jobbágynak nem volt igavonó marhája, az urbárium megengedte, hogy más jobbággyal társuljon. Ez esetben egy nap helyett két napot kellett szolgálnia. Legtöbb esetben az urbárium előírta, hogy a jobbágy robotterheit arányosan kell követelni, s megtiltotta az elmaradt robotnapok utólagos, egyhuzamban való behajtását. Nyári munkák esetén megengedte, illetve előírta a robotterhek kéthetenkénti szolgálatát, vagyis ha a jobbágy egyik héten leszolgálta a két hétre eső négy napot, akkor a második héten saját munkájának végzésében nem háborgathatták. A nagymarhás robotnál az urbárium rendszerint külön hajtót követelt, ami valójában azt jelentette, hogy minden igás robotnál két személynek kellett részt vennie. Mindezektől függetlenül azonban az urbárium igyekezett gátat vetni a robot kö23 Állami Levéltár, Arad. Urbarialia, 1-192. 24 Orbéri szabályzat, VI. pont.
