Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)

Agrártörténeti tanulmányok - Jobbágyviszonyok a Mária Terézia-féle úrbérrendezés után

72 Kovách Géza fc==? Agrártörténeti tanulmányok II. osztályú telekbe 28 hold, a III. osztályba 30 hold s végül a IV. osztályba 32 hold szán­tóföldet számítottak. Ehhez járult 10, illetve 12 embervágó kaszáló.12 Az urbárium nem különböztet meg külön rendszert a sík- és erdővidékre. A föl­dek osztályozása és a minőség meghatározása az úrbéri összeírásokat végző bizottságok hatáskörébe tartozott, melyek természetszerűen a földesurak, illetve a kamara érdekeit vették tekintetbe. Az összeírások azonban korántsem mentek olyan simán és egyöntetűen, mint ahogyan azt elképzelték. Már a földek osztályozása is visszásságokat eredményezett. A megyei nemesség általában nem volt megelégedve a földek osztályozásával, sem pedig a megállapított telekállománnyal, s minden eszközzel azok módosítását szerette volna keresztülvinni. Nem volt következetes a bizottság a mértékegységek használatában sem. Egyes esetekben megelégedett hozzávetőleges vetésterület kijelölésével. A legelőkre vo­natkozóan az urbárium előírta, hogy a telkek számához kell igazodni, legtöbb esetben azonban az Arad megyei viszonyok nem tették szükségessé a legelőterület felmérését, s megelégedtek annyival, hogy a legelőt elégségesnek tekintették a jobbágyság jószágállo­mánya számára.13 Mindez azt bizonyította, hogy a legelőterületek nagy kiterjedése egyelőre nem tette szükségessé a majorsági és a jobbágyföldek teljes szétválasztását. Általában az úr­béri összeírást végző bizottságok legtöbb esetben a majorságok hiányát jegyezték fel.14 Ez viszont fél évszázaddal később, a majorsági gazdálkodás gyors fejlődése idején, sok visszásságot eredményezett, mert lehetővé tette a közlegelők önkényes szétválasztását a jobbágyközösség, illetve a földesúri majorság között. Valamivel egységesebb képet mutat az úrbéri összeírások alapján a belső telek (lakhely, gazdasági udvar) helyzete, amelyet az esetek többségében 2 pozsonyi mérőben állapítottak meg. A gyakorlat azonban itt is sok változatot eredményezett. Az urbárium eleve kimondta, hogy a kisebb belsőség kiegészítendő a kültelki állományban, míg a na­gyobb belsőség levonandó ebből. Ebből következik tehát, hogy a szőlőtermelő vidékeken kisebb, míg a szétszórt hegyi falvakban nagyobb volt a belső telek a szokásosnál. így például a szőlőtermelő Galsán 23 jobbágytelekre 31 Vs pozsonyi mérő belsőség, Komló- son 119 5/3 telekre 202 pozsonyi mérő belsőség, Pécskán 215 2/4 pozsonyi mérőnyi belső­ség jutott. Ezzel szemben a szétszórt településű vagy a nagy közhatárokkal rendelkező községek egy részében a belső telek sokszor aránytalanul nagy volt. így például Berzán 8 % telekre 151 lh pozsonyi mérős belsőség, Glogovácon 21 Vs telekre 263 pozsonyi mé- rős belső kert, Gyarmatán 3 telekre 51 % pozsonyi mérős belsőség jutott.15 Ez a helyzet bizonyos mértékben meghatározta a községek további belső fejlődését, illetve a falvak településföldrajzának alakulását is, jóllehet az idők folyamán a belső telkek általában felaprózódtak. Az Arad megyei falvak többségében azonban a belső telkek nagyságául ma is a teréziánus rendezés mértékeit veszik. 12 Állami Levéltár, Arad. Urbarialia. Galsa, Kisjenő, Brezova és Donceni községek összeírásai. 13 „Pascuum comuni oculata per nos reviso et pro sufficienti adiuventi Colonis praestationem Butyri incumbere declaravimus ...” Tőzmiske urbáriuma, 4. pont. 14 „... qua hic loci non habentur Extirpaturis, nec a desertis, vel Censualibus, neque etiam Allodialibus, qui hic parte non existunt...” Vadász úrbéri összeírásainak jegyzőkönyve. Állami Levéltár, Arad. Urbarialia. 15 Állami Levéltár, Arad. Urbarialia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom