Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - Jobbágyviszonyok a Mária Terézia-féle úrbérrendezés után
fcs=? Jobbágyviszonyok a Mária Terézia-féle úrbérrendezés után ts=? 71 6. Hány robotnapot teljesítenek a jobbágyok? Az út idejét beszámítják-e a robotba? 7. Miből adnak kilencedet és mióta? Melyek a kisdézsma termékei? 8. Hány elhagyott jobbágy telek van és mióta? 9. Röghöz kötött-e a jobbágyság vagy szabadon költözködik-e?10 A kérdőpontokra megküldött válasz után hamarosan létrehozták az összeíró bizottságot, s hozzáláttak községenként a helyzet felméréséhez, illetve az egyes jobbágygazdaságok összeírásához. A felbecsülhetetlen értékű statisztikai anyagban természetesen a korabeli mértékegységeket használták. A belsőségeket (házhely, udvar, kert) pozsonyi mérőben, egy egész telek átlag belsőségét két pozsonyi mérőjű vetőterületben állapították meg. Ha egy pozsonyi mérőt mai mértékben hozzávetőlegesen 60 liternek veszünk, úgy egy egész telek belsőségét körülbelül egy kisholdnak tekinthetünk. Ugyancsak 1100 négyszögöles kisholdakban mérték a szántóföldeket, míg a kaszálókat embervágóban (falcastrum) számították. Egy embervágó nagyjából megfelel akkora kaszálóterületnek, amelyet egy jó kaszás egy nap alatt levág. Itt jegyezzük meg, hogy Erdély belső területén sok esetben ezt egy kocsi termő szénában számították. Az átlagszámítások az egy embervágó kaszáló esetében is hozzávetőlegesen 1100 négyszögölt eredményeznek. A szilváskerteket szintén 1100 négyszögöles holdakban, míg a szőlőket kapában (fossores) mérték. Ez utóbbi egy kapa napszámnak, területben hozzávetőlegesen 200-250 szőlőtőkének, illetve 100 négyszögölnek felelt meg. Tekintetbe kell vennünk azonban azt a nyilvánvaló tényt is, hogy a felméréseket nem mérnökök végezték, s azok alapját rendszerint egyéni bevallás képezte. A jobbágytelkek nagysága A jobbágygazdaságok további fejlődése szempontjából egyik legfontosabb tényező a telkek nagysága, illetve a jobbágyság tulajdonviszonyai. Ebben a kérdésben az első percben a felszínre vetődött az udvar és a megyei nemesség ellentéte. Az 1767-ben leérkezett úrbérrendezési törvényre a választ a megye 1768. december 13-án küldte meg. A megye urbáriumtervezete mindössze 16 pozsonyi mérő szántót és 4 pozsonyi mérő kaszálót javasolt egy első osztályú jobbágy teleknek az erdős vidéken s 20 pozsonyi mérő szántót és 6 pozsonyi mérő kaszálót az alföldön, melyhez hozzáadandó még 2 pozsonyi mérő belső telek, valamint a közlegelő.11 Ez a tervezet rendkívül megrövidítette volna a jobbágyságot; a nemesség minél több jobbágytelek létrehozására s így közvetve a robot- terhek növelésére törekedett. Az úrbérrendezési bizottság nem vette tekintetbe a megyei nemesség álláspontját, s végül is a jobbágytelkek földállományának osztályozásánál 4 minőséget (classis) állapított meg. Ennek megfelelően az I. osztályba a legjobb minőségű földeket sorolta 26 hold szántóval és 8 embervágó kaszálóval (1100 négyszögöles holdak). A gyengébb minőségű 10 Felhő Ibolya i. m.; Teoreanu T.: Urbarii §i conscrip(ii. Izvoare transilvane de statisticá veche. Analele Institu- tului Statistic al Romániei. II. Bucure§ti, 1945.1. 233-274. 11 Márki i. m. II. 384-385.
